COPD mellett aktív életvitel
Valószínűleg nincs olyan orvos, aki ne javasolná a megfelelő mennyiségű sportot, mozgást, egészséges életmódot a pácienseinek. Így van ezzel a tüdőgyógyász is, kiváltképp, amikor egy olyan tüdőbetegség áll a háttérben, amikor a tüdő meglévő állapotának a megőrzése tűzhető ki célul.
A COPD-ről
Amikor krónikus obtruktív tüdőbetegségről olvasunk, rendszerint a COPD rövidítéssel találkozunk, illetve COPD-ként hivatkoznak rá orvosok, orvosi rendelők, cikkek. A COPD egy elterjedt, nemzetközileg használt mozaikszó, amely az angol chronic obstructive pulmonary disease rövidítése. A betegségről mondhatjuk, hogy alattomos, hiszen sok esetben az első tünetek észlelésekor már előrehaladott állapotban van a betegség. A tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével jár a COPD, a károsodás visszafordíthatatlan, a tüdő szerkezetének visszaállítására nincs lehetőség. Azonban megfelelő aktív életvitellel és rendszeres kezeléssel az állapot romlása megállítható.
Aktív élet COPD-vel
Intő jel lehet, ha kezdetben fizikai terhelésre, például lépcsőzés, cipekedés közben nehézlégzés jelentkezik. Az idő múlásával a szokásos fizikai aktivitásokat, rutin feladatokat már nem tudják az érintettek a „megszokott erőbedobással” elvégezni, mert egyszerűen kifulladnak. Súlyosabb állapot, amikor már ülő helyzetben, nyugalmi állapotban is nehezen vesszük a levegőt. A jól beállított asztmás betegeknek is szükségük van időnként kontroll vizsgálatokra. Az orvosi találkozó soron kívül is indokolt, ha a tünetek rosszabbodnak, vagy kérdés merülne fel. A jelenlegi helyzetben erre távkonzultáció formájában van lehetőség, mellyel kapcsolatban dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa adott bővebb felvilágosítást.Kapcsolódó cikkünk
Koronavírus-járvány és asztma: maradjon kapcsolatban orvosával!
COPD-vel élő betegek körében végzett kutatás során megfigyelték, hogy sportoló társaikhoz képest a fizikailag inaktív páciensek közül kétszer annyian kerültek kórházba a betegség súlyosbodása miatt. Sport alatt a napi rendszerességgel, átlagosan 3,2 és 8km közötti séta jelentette. Ilyen táv megtétele minden nap nemcsak az általános kondíciót, de a betegség tüneteit is kedvezően befolyásolta. A kutatás két éven át tartott, és a megfigyelt esetek alatt a rendszeresen sportoló betegek körében felére csökkent a kórházi ellátás szükségessége.
Természetesen egy súlyosabb COPD-s betegtől nehezen elvárható 3 km megtétele, viszont rendkívül fontos a motiváció fenntartása, és a kisebb sikerek kitűzése. Ha az elején pár száz méter megy, az is szép eredmény, viszont mindig törekedjünk a mozgással töltött távolság, aktivitás növelésére. A kutatásban vizsgált személyeknél megfigyelték, hogy a család, betegtársak, kezelőorvos támogatása sokat segít. Utóbbi esetben fontos, hogy a rendszeres mozgás mellett a megfelelő gyógykezelés beállítása is megtörténjen, a páciens légzés rehabilitációt, légzéstornát végezzen és a tüdőgyógyász utasításait betartsa. Ezáltal a tüdőfunkciók romlása lassítható, a betegség tünetei enyhíthetők vagy akár teljesen megszüntethetők lesznek. Növekedni fog a fizikai terhelhetőség és az életminősége a betegeknek javulni fog.
Érdemes hozzáfűzni, hogy a dohányzás a legfőbb kiváltó oka a COPD-nek, nagyjából a diagnosztizált COPD-s betegek 85-90%-a aktívan vagy passzívan dohányzik. Tehát fontos tudni, hogy nem csak a dohányfüst, hanem az égéstermék belélegzése is extrém mértékben növeli a COPD kialakulásának kockázatát.
Összefoglalva
Határozottan ajánljuk a rendszeres testmozgást, a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzését, és semmilyen formában sem ajánljuk a dohányzást, illetve füstök belélegzését. Amennyiben a fenti tünetek közül bármit tapasztalt, jelentkezzen be a Tüdőközpont rendelőjébe, ahol kiváló szakorvosaink mérik föl az Ön állapotát és állítják rá a gyógyulás útjára.
Téma szakértője
