COPD Tények
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy krónikus, progresszív légzési rendellenesség, amely a légutak és a tüdő funkciójának romlását eredményezi. A COPD jelenleg az egyik vezető halálozási ok világszerte. A COPD gyakran összefügg a dohányzással, de más tényezők, például a légszennyezés és genetikai hajlam is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Az alábbi cikkben összegyűjtöttünk néhány fontos és érdekes tényt a COPD-vel kapcsolatban.
COPD-vel kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdő Központban
COPD tények I: Globális egészségügyi probléma
COPD tények II: A dohányzás hatása a COPD kialakulásában
COPD tények III: A légszennyezés és egyéb kockázati tényezők
COPD tények IV: A COPD korai tüneteinek figyelmen kívül hagyása
COPD tények V: A COPD súlyos szövődményei
COPD tények VI: A COPD nem gyógyítható, de kezelhető betegség
Jelentkezzen be kivizsgálásra!
COPD-vel kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdő Központban
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Laborvizsgálatok
- Légzésfunkciós vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálatok
- Gyógyszeres kezelés
- Légzőtorna
- Sóbarlang
COPD tények I: Globális egészségügyi probléma
A COPD világszerte komoly egészségügyi probléma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint mintegy 400 millió ember szenvedhetett COPD-ben 2022-ben, és ez a szám várhatóan tovább fog nőni a jövőben. Becslések szerint hárommillió ember hal meg évente a COPD miatt, és ez a szám is várhatóan csak növekedni fog a világ népességének elöregedése és a betegség kockázati tényezőinek, mint például a dohányfüstnek való folyamatos kitettség miatt. A COPD további jelentőségét az adja, hogy az egyik leggyakoribb megelőzhető halálok lenne Magyarországon. A COPD legfőbb kockázati tényezői ugyanis ismertek, ezek kerülésével megelőzhető lenne a betegség.
COPD tények II: A dohányzás hatása a COPD kialakulásában
A dohányzás a legjelentősebb kockázati tényező a COPD kialakulásában. A COPD-ben szenvedő betegek mintegy 80-90 százaléka dohányos vagy volt dohányos. A COPD előfordulásának kockázata a 40-45 év feletti dohányosok esetében a legmagasabb.
A dohányfüst irritálja a tüdőt, károsítja a légutakat, és ezáltal hozzájárul a COPD progressziójához. A dohányzás a COPD mindkét formájának, tehát a krónikus hörgőgyulladásnak és a tüdőtágulatnak a kialakulását is okozhatja. A dohányfüstben lévő égéstermékek és káros anyagok ugyanis az alsó légutak krónikus gyulladását, a krónikus hörghurut kialakulását okozzák. A gyulladás azonban nem csak a hörgőket érintheti, hanem a tüdőszövetet és a léghólyagocskákat is. A tüdőben a légcserét végző léghólyagocskák a gyulladás következtében károsodnak, és összenyílnak. Ez azt jelenti, hogy a sok kis léghólyagocska helyett – amelyek összesen nagy légzőfelületet biztosítottak – kevesebb és nagyobb léghólyagocska keletkezik, amik már nem képesek megfelelő gázcserére, és nagyobb helyet foglalnak, ezáltal tüdőtágulatot okoznak. A légzőfelület lecsökkenésével a gázcsere is romlik.
A dohányzás a COPD kockázatának növelésén kívül számos daganat típus (például tüdőrák, szájüregi daganat, húgyhólyagrák stb.) kialakulására is hajlamosít. Nem lehet eleget hangsúlyozni a dohányzás káros hatásait! Az aktív dohányzáson kívül, a passzív dohányzás is - habár kisebb, de szintén - kockázatot jelent az említett betegségek kialakulására. A COPD megelőzésében és kezelésében is fontos lépés tehát mind az aktív, mind a passzív dohányzás kerülése. A COPD kezelése gyógyszeresen mit sem ér, amennyiben az illető folytatja a dohányzást.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
COPD tények III: A légszennyezés és egyéb kockázati tényezők
A dohányzáson kívül számos más tényező is hozzájárulhat a COPD kialakulásához. Ezek közül az egyik kiemelendő kockázati tényező a légszennyezés. A környezeti légszennyezés, például a szálló por, szmog és különféle káros gázok a dohányzáshoz hasonló mechanizmussal károsítják a tüdőt és vezetnek a COPD kialakulásához. A beltéri légszennyezés, például tűzifából származó füst vagy háztartási vegyszerek, parfümök, hajlakkok és más spray-kozmetikumok szintén hozzájárulhat a COPD kialakulásához. Ezenkívül bizonyos foglalkozások, például a szénbányászat és a textilipar, a különféle vegyi anyagokkal való munka is növelheti a COPD kialakulásának kockázatát. A por, a vegyi anyagok és egyes ipari folyamatok ugyanis a légzőrendszer károsodását okozhatják.
Sok más krónikus betegséghez, például a cukorbetegséghez vagy a magas vérnyomáshoz hasonlóan a COPD-re is igaz, hogy kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. A veleszületett tüdőbetegségek vagy genetikai hajlam családi előfordulása növelheti a COPD kialakulásának kockázatát. Az örökletes alfa-1-antitripszin hiány egy ritka genetikai rendellenesség, amely már fiatal korban és dohányzás nélkül is előidézheti a COPD kialakulását. Az alfa-1-antitripszin hiány a COPD kb. 1%-ban fordul elő. Az alfa-1-antitripszin hiánya májbetegséget, tüdőbetegséget vagy mindkettőt okozhatja. Esetükben az enzim pótlása megakadályozhatja a tüdő további károsodását.
A fiatalon kialakuló COPD esetén tehát érdemes elgondolkodni a genetikai tényezők szerepén, ugyanakkor a méhen belül vagy korai életkorban elszenvedett káros hatások - például az anyai dohányzás, légszennyezettség, lélegeztetett koraszülötteknél előforduló bronchopulmonalis dysplasia – is okozhatják a COPD fiatalkori kialakulását.
Korábbi vagy egyidejűleg fennálló gyulladásos tüdőbetegségek, például krónikus bronchitis, emphysema vagy tüdőfibrózis is növelhetik a COPD kockázatát. Az asztma is hajlamosít a COPD kialakulására, különösen azok között, akik dohányoznak is. A gyenge immunrendszerrel rendelkező egyének érzékenyebbek lehetnek a tüdőgyulladásra vagy más légzőszervi fertőzésekre, amelyek hozzájárulhatnak a COPD kialakulásához. Az idősebb kor is növelheti a COPD kialakulásának kockázatát. A tüdő öregedése és az évek során felhalmozódó károsodások hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt a tünetekről és kezelésről kérdeztük.Kapcsolódó cikkünk
Milyen tünetekből ismerhetjük fel a COPD-t?
COPD tények IV: A COPD korai tüneteinek figyelmen kívül hagyása
A COPD korai szakaszában a tünetek enyhék lehetnek, és emiatt sokan figyelmen kívül hagyják őket. A betegek gyakran csak akkor kérnek orvosi segítséget, amikor a légzési problémák már komolyabbá válnak. Akár a tüdőfunkció 50%-ának az elvesztéséig sem érzi magát annyira betegnek a COPD-s személy, hogy orvoshoz forduljon. A korai diagnózis azonban COPD esetében is kulcsfontosságú a kezelés szempontjából. A korai diagnózissal és a korán megkezdett kezeléssel lassítható a COPD folyamata, és megmenthető a további tüdőszövet a károsodástól. A COPD kapcsán fontos tudni, hogy ez egy progresszív, krónikus betegség. Ez azt jelenti, hogy a tüdő visszafordíthatatlan károsodását okozza. Vagyis a tünetek megjelenésekor már fennáll a tüdő károsodása, azonban nem mindegy ennek a mértéke! A COPD korai tüneteinek felismerésével és a kezelés megkezdésével ugyanis lassítható a többi tüdőszövet károsodása és tovább megőrizhető a légzésfunkció. A COPD korai tüneteinek és a kismértékű strukturális vagy funkcionális károsodásnak állapotát pre-COPD-nek nevezzük.
A COPD korai tünetei a következők:
- Krónikus köhögés: A tartós vagy krónikus köhögés gyakran a COPD egyik első tünete. A 8 hétnél tovább tartó köhögést nevezzük krónikusnak.
- Túlzott nyálkatermelés: A túl sok nyálka termelődése szintén a COPD korai tünete lehet. A váladék elengedhetetlen a légutak nedvesen tartásához, feladata, hogy a tüdőbe jutó baktériumokat és irritáló anyagokat is felfogja. A dohányzás nagyon gyakori oka a túlzott nyálkatermelésnek és a köhögésnek.
- Légszomj és fáradtság: A légutak elzáródása megnehezítheti a légzést, ami a COPD másik gyakori tünetéhez, a légszomjhoz vezethet. A légszomj eleinte csak testmozgás után jelentkezhet, de idővel súlyosbodhat. Egyesek úgy küzdenek meg légzési nehézségeikkel, hogy kevésbé aktívak, ami ahhoz vezethet, hogy fizikailag kevésbé lesznek fittek.
- A COPD korai szakaszában a következő tünetek is jelentkezhetnek:
- Mellkasi fertőzések, beleértve a náthát, az influenzát és a tüdőgyulladást
- Nem szándékos fogyás
- Duzzanat az alsó lábszárakban
- Viszketés
- Szájszárazság
- Szexuális problémák
- Szédülés
- Hólyagproblémák
- Puffadás
- Álmosság
- Állandó fáradtságérzet
COPD tények V: A COPD súlyos szövődményei
A COPD kapcsán fontos a COPD által okozott szövődményekre is kitérni. A COPD súlyosbodása ugyanis további szövődményekhez vezethet, mint például:
- Légúti fertőzések: A COPD-s emberek nagyobb valószínűséggel kapják el a megfázást, az influenzát és a tüdőgyulladást. Bármilyen légúti fertőzés sokkal nehezebbé teheti a légzést, és tovább károsíthatja a tüdőszövetet.
- Szívbetegségek: Még nem teljesen tisztázott okok miatt a COPD növelheti a szívbetegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot is.
- Tüdőrák: A COPD-ben szenvedőknél nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata.
- Magas vérnyomás a tüdőartériákban: A COPD magas vérnyomást okozhat a tüdőbe vért szállító artériákban (pulmonális hipertónia).
- Depresszió: A COPD által okozott nehézlégzés megakadályozhatja a betegeket abban, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyeket élveznek. A COPD következtében sokan kerülik a fizikai aktivitást. A súlyos betegséggel való foglalkozás, a szorongás szintén hozzájárulhat a depresszió kialakulásához.
COPD tények VI: A COPD nem gyógyítható, de kezelhető betegség
Jelenleg a COPD-t nem lehet teljes mértékben gyógyítani, hiszen egy progresszív tüdőbetegségről van szó. Megfelelő kezeléssel és bizonyos életmódbeli változtatásokkal azonban a tünetek enyhíthetők, és a betegség progressziója lassítható. COPD esetén a kezelés céljai közé tartozik a betegség előrehaladásának lassítása, a tünetek kezelése és az életminőség javítása. A COPD kezelése magában foglalhatja a gyógyszereket, a kezelés során alapvetően hörgőtágítót, bizonyos esetekben gyulladáscsökkentőt és rohamoldó készítményeket alkalmaznak. A gyógyszeres kezelést egyénre szabottan, a beteg állapotától, tüneteitől és a vizsgálati eredményektől függően állítják be. A kezelés emellett tartalmazhat oxigénterápiát, légzésterápiát és olyan életmódbeli változtatásokat is, mint a dohányzás abbahagyása és a rendszeres testmozgás javaslata.
