Asztma: az én gyermekemet is érintheti?

Ezek növelik az asztma kialakulásának kockázatát

Az asztmás betegség jelentkezésében 7-10 éves korig eltérés van a nemek arányában. Ebben az életkorban fiúknál kétszer gyakoribb az asztma, mint lányoknál. Később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő asztma nőknél gyakoribb.

„Nincs olyan vizsgálat, amellyel ki lehetne mutatni, hogy melyik gyermeknél jelentkeznek majd az asztma tünetei, és kinél nem. Amire érdemes figyelni, hogy ha a családban előfordul asztma, vagy egyéb allergiás eredetű betegség, akkor nagyobb a kockázata, hogy a gyermeknél is megjelennek az asztma tünetei.”

Kutatások alapján a családi hajlam mellett további kockázati tényezőről tudunk még, ami növelheti az asztma kialakulásának esélyét a gyermekeknél: a koraszülés, közre játszhat az anya terhesség alatti dohányzása, ha a gyermek szennyezett levegőjű, forgalmas utak mellett nő fel és a gyermekkori túlsúly.

Már csecsemőkorban megjelenhetnek az első tünetek?

Az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány (AAFA) szerint az asztmás gyerekek felénél jelentkezik a betegség valamilyen tünete, még 5 éves koruk előtt. Az élet ilyen korai szakaszában jelentkező, asztmaszerű tünetekből azonban egyáltalán nem biztos, hogy később ténylegesen asztma fog kialakulni. Az asztma jeleire kisbabáknál is figyelni kell, különösen azért, mert a minél előbb megkezdett kezeléssel lehet a legjobb eredményt, tünetmentességet elérni.

Asztma jelei kisbabáknál

Csecsemőknél az asztma tünetei hasonlóak lehetnek egyéb légúti betegségek tüneteivel - például légúti fertőzések-RSV fertőzés, hörgők betegségének, vagy tüdőgyulladásnak, gastrooesophageális reflux betegségnek - tüneteivel, de a légutakba került idegentest is kiválthat hasonló panaszokat. Amire azonban mindenképp fontos figyelni és észlelésekor orvoshoz fordulni:

• a csecsemő sápadt, ajkai és körmei kékes színezetűek – ez oxigénhiányt jelezhet,

• nagyon gyors, erőltetett légzés,

• a fokozott lélegzetvétel miatt tág orrlyukak és orrszárnyi légzés,

• zavartság, fáradtság, letargia, étvágytalanság,

• éjszaka vagy minimális megerőltetésre vagy hétköznapi tevékenységeknél is fellépő száraz köhögés,

• a légzést kísérő, ziháló, sípoló hang is asztma tünete lehet.

Milyen vizsgálatokat végeznek csecsemőkori asztma gyanúja esetén?

Csecsemőknél az asztma kivizsgálását nehezíti, hogy a nagyobb gyerekekhez képest ők még nem tudnak irányítottan be- és kilélegezni, így a légzésfukciós vizsgálatok náluk még nem végezhetők el. A kivizsgálás során a tüneteket mutató csecsemőknek a légutak megnyitására szolgáló gyógyszereket adnak és megfigyelik, hogy a tünetei javulnak-e. Vérből történő allergiateszt elvégzésére is sor kerülhet, mert elképzelhető, hogy légúti allergia áll a tünetek hátterében. A mellkas röntgen felvétel is fontos információt adhat a tünetek hátterében álló okokról.

Asztma kisbabáknál-hogyan kezelhető?

A tünetek kezelése történhet a gyerekek életkorának megfelelő méretű inhaláló készülékből gyógyszer belélegzésével, melyet a gyermektüdőgyógyász által megadott mennyiségben és gyakorisággal kell használni. Egyéni állapottól függően, a visszatérő légúti szűkülettel járó nehézlégzéses epizódok és a légúti gyulladás csökkentéséhez lokálisan, helyileg ható szteroid tartalmú készítmények adására is szükség lehet.

Gyermek asztma: tünetek nagyobb gyermekeknél

Az asztma tünetei gyermekeknél lehetnek egészen enyhék is, sok esetben nehéz elkülöníteni bizonyos légúti fertőzés tüneteitől. Sőt, a gyermeknél lezajlott, komoly légúti fertőzés is növelheti az asztmás tünetek megjelenésének kockázatát. Ezek a kezdetben enyhének tűnő tünetek megfelelő kezelés hiányában súlyosbodhatnak, ezért az alábbi panaszok esetén javasolt kivizsgáltatni a gyermeket:

- elhúzódó köhögés, ami légúti betegségeknél fokozódik,

- éjszaka, alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél – futkározás, ugrálás – jelentkező száraz köhögés,

- zihálás, kilégzésnél hallható sípoló hang,

- testmozgás közben jelentkező nehézlégzés, a gyerek kapkodva vesz levegőt, emiatt inkább kerüli a különböző sportolási lehetőségeket,

- mellkasi szorító érzés, fáradékonyság.

Hogyan zajlik az asztma kivizsgálása nagyobb gyermekeknél?

Ha felmerül az asztma gyanúja, gyermektüdőgyógyászhoz forduljunk. A kezelőorvos első lépésben alaposan ki fogja kérdezni a tünetekről a beteget és a szülőket is. Lényeges információk a további vizsgálatokhoz és a diagnózishoz, a következő kérdésekre adott válaszok:

• a tünetek milyen napszakban jelentkeztek gyakrabban?

• testmozgás alatt, vagy után tapasztalták inkább, esetleg sírás, vagy nevetés hatására?

• allergiás asztma gyanúja esetén lényeges, hogy észrevettek-e valamilyen kapcsolatot a tünetek előfordulási gyakorisága és az évszakok változásának függvényében? (A pollenek miatt például tavasztól őszig, beltéri allergének esetén egész évben jelentkezhetnek a tünetek.)

A fontos információk átbeszélését követően különböző vizsgálatok elvégzésére kerül sor. Légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen, szükség esetén gyomor pH mérésének vizsgálata (a köhögés hátterében felmerülő gastrooesophqageális (gyomor-nyelőcső) reflux gyanúja miatt) segítségével a panaszok hátterében álló okok felderíthetők.

Milyen gyógyszerekkel kezelhető?

Az asztma kezelésében legtöbbször, kivéve az asztma legenyhébb formáját, szükség van rendszeresen szedett gyógyszerekre, ún. fenntartó kezelésre illetve az ún. rohamoldó szerek használatára. A rohamoldó készítményeket csak alkalmanként kell használni, amikor bizonyos tünetek a gyermek állapotának rosszabbodását jelzik, illetve az asztmás roham kialakulásakor, fennállásakor.

Hogyan lehet meggyógyítani az asztmás gyerekeket?

Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. Ezért lényeges a mielőbbi felismerés. A mai korszerű készítményekkel gyermekeknél is tünetmentességet lehet elérni. A jól kontrollált asztmával a gyerekek életminősége nem változik, beállított kezelés mellett a sportolásról sem kell lemondaniuk.