COPD-s? Figyelje a napi légszennyezettségi adatokat!
Ha COPD-vel él, szabadtéri program szervezése előtt fontos a légszennyezettségi mutatókat is ellenőriznie! Kedvezőtlen adatok esetén javasolt inkább zárt térben tartózkodnia, mivel a külső levegő ilyen esetben fokozhatja a krónikus légúti betegség tüneteit. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy milyen értékekre kell figyelni.
Rizikófaktor és a betegek életminőségét is rontja
A krónikus légúti obstruktív betegség (COPD) leggyakoribb kiváltó oka a dohányzás, ám emellett a kialakulásában fontos szerepe van a levegőminőségnek is. Ha valakinél a lakóhelyén gyakran magas a légszennyezettség, vagy munkahelyi ártalom következtében tartózkodik sokat olyan környezetben, ahol a levegő minősége nem megfelelő, akkor az esetében szintén magasabb a COPD kialakulásának kockázata.
A rossz levegőminőség azonban nemcsak a betegség kialakulásának szempontjából jelent rizikót. A már COPD-vel élők is fokozódó tüneteket tapasztalnak, amikor a környezetükben magasabb a légszennyezettség.
A rövidtávú hatásokra is figyelni kell Ismert, hogy hosszútávon a rossz levegőminőség kockázatot jelent a COPD szempontjából. Az Egyesült Államokban tudósok egy csoportja azonban olyan vizsgálatot végzett, ahol a rövidtávú hatásokat mérte fel. Kutatásukban azt elemezték, hogy a légszennyezés szintjének napi változásai, miként befolyásolhatják a COPD-s betegek tüneteit.
A Hygiene and Environmental Health Advances folyóiratban közzétett tanulmány során összesen 30 COPD-vel diagnosztizált személyt vettek fel a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Centerbe, akik mindannyian korábban erősen dohányoztak. Átlagéletkoruk 71,1 év volt. Egy év leforgása alatt a résztvevők évszakonként egy hónapos monitorozáson estek át. A megfigyelés minden hónapjában a résztvevők napi kérdőíveket töltöttek ki légúti tüneteikről, beleértve a légzést és a hörghurut (légúti gyulladás) tüneteit. A vér oxigénszintjét hordozható pulzoximéterrel mérték.
Ózon, finom szemcsés anyagok és nitrogén-dioxid
A tünetekről szóló beszámolókat a vizsgálatban összehasonlították a légszennyezettségről szóló adatokkal, melyek egy részét a beltéri levegő minőségét is mérő, hordozható levegőminőség-ellenőrzőkkel kötötték össze.
Az elemzett légszennyező anyagok között két gáz szerepelt: - az ózon – amely az autók, erőművek, finomítók és vegyi üzemek által kibocsátott szennyező anyagokból származik, - a nitrogén-dioxid, amely többnyire fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezik, - illetve finom szemcsés anyagok - 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket - amelyek füstből, aeroszolokból, koromból, penészspórákból, szőrből és hasonlókból állnak.
A vizsgálat alapján a városi környezetben élő, COPD-s betegek körében végzett tanulmányban a légúti tünetek súlyosbodását mutatták ki az előző napi közösségi szintű ózon és finom részecskék expozíciója miatt, valamint az oxigénellátás romlását a személyes (hordozható mérő adataival mért) nitrogén-dioxid-expozícióval (vélhetően a gáz égése, főzés során kerül a lakás levegőjébe) összefüggésben.
Összességében ezek az eredmények alátámasztják, hogy a kültéri gáznemű és szemcsés szennyező anyagok súlyosbíthatják a COPD-s betegek napi légúti tüneteit – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Ezenkívül a beltéri levegőben lévő magasabb nitrogén-dioxid napi expozíciója alacsonyabb napi véroxigénszinttel járt együtt. A tanulmány a korábbi dohányosok egy kis csoportjára korlátozódott városi környezetben, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók, azonban ezzel együtt érdemes az itt felsorolt légszennyezettségi mutatókat figyelni a napi jelentések során, ha szabadtéri programot szervezünk.
Bejelentkezés tüdőgyógyászati kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászAz orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Fantasztikus
Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)
