Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?
A köznyelvben tüdőröntgennek nevezett vizsgálat valójában a mellkas röntgensugárral való vizsgálatát jelenti, hiszen nem csak a tüdő, de a rekeszizom, a szív, a mellkasi erek és más szervek is áttekinthetők a segítségével. De milyen esetekben szükséges elvégeztetni ezt a képalkotó eljárást és mennyire komoly sugárterheléssel kell számolni ennek kapcsán? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza avat be a részletekbe.
A nagyméretű mellkasröntgentől az átvilágításig
A mellkasröntgen – amit gyakran csak tüdőröntgennek emlegetnek – a tüdőn kívül a rekeszizom, a mellkasi erek, a szív, a gátorüreg, a csontos mellkasváz és kis mértékben a gerinc képi ábrázolását is lehetővé teszi. Leggyakrabban mégis a tüdő vizsgálatára használják, ugyanis a sötét-világos színárnyalatok lehetővé teszik az orvosnak, hogy megítélje, egészséges-e a szerv, vagy láthatók esetleg benne kóros elváltozások. Maga a mellkasröntgen többféle eljárást tesz lehetővé:
A nagyméretű mellkasröntgen korábban röntgenfilmre, ma már digitálisan tárolásra készül, magas felbontással.- A szűrésre az úgynevezett ernyőképszűrés terjedt el, amit egy kisebb, olcsóbb fotófilmre exponáltak, ám ez nyilván alacsonyabb felbontású.
- A CT elterjedése előtt volt nagyobb jelentősége az átvilágításnak, amely során a képernyőn azt is láthatta az orvos, ha kérésére a beteg levegőt vett, megfordult, stb. Ezt elsősorban a rekeszmozgások monitorozására alkalmazták.
A mellkasröntgen a legtöbb esetben álló helyzetben, mély belégzésben, szemből, hátulról érkező sugárral készül, amit szükség esetén oldalirányú felvétel is követhet. E tekintetben létezhetnek kivételek, például légmell gyanúja esetén nem kérnek mély légvételt és rossz állapotú betegről akár a kórházi ágyban fekve is készülhet felvétel.
Mire alkalmas és mire nem a mellkasröntgen?
A mellkasröntgen – leginkább tüdőröntgen néven – ismert szűrővizsgálat, amelyet előírhatnak bizonyos munkakörökhöz, elvégeznek műtétek előtt és szűrésként a tbc-fertőzéseket is kimutathatják segítségével. Ugyanakkor a daganatos megbetegedések korai felismerésének eszköze is lehet.
- A tüdőgyógyász kérheti ezt a vizsgálatot, ha a tünetek és a kivizsgálás alapján például tüdőgyulladásra, mellhártyagyulladásra, légmellre, daganatra gyanakszik, vagy ha idegen test kerülhetett a tüdőbe. A mellkasröntgen alkalmas továbbá a betegségek utánkövetésére és bizonyos beavatkozások után is el kell készíteni azt. A szív bizonyos problémáinál, például szívmegnagyobbodásnál is hasznos információval szolgálhat a röntgen, és a szívelégtelenség következtében fellépő kisvérköri pangást is láthatóvá teszi a tüdőben – foglalja össze Hidvégi doktornő. - A röntgenvizsgálat azonban, mint képalkotó módszer nem alkalmas mindenre. A szív állapotának megítéléséhez például mindig szükség van szívultrahangra, sőt a csontok elváltozásának igazolásához is szükséges más típusú vizsgálat. A tüdő és a mellkas lágyrészeit érintő elváltozásoknál is pontosabb képet adhat a CT-vizsgálat, és CT használatos olyan krónikus tüdőbetegségeknél is, ahol apró, vékony területeket kell feltérképezni. (A CT viszont kb. 200-szor nagyobb sugárterhelést jelent.) Jelenlegi MR készülékekkel a tüdő állapota nem ítélhető meg.
A hátrányok közé sorolható-e sugárterhelés?
A mellkasröntgen egyértelmű előnye a könnyű hozzáférés, gyorsan, egyszerűen el lehet végezni a vizsgálatot. Hátránya, hogy az így születő képek nagy felbontásuk ellenére sem alkalmasak minden mellkasban zajló folyamat, kialakult kórkép diagnosztizálására, ahogyan az a fentiekből kiderült.
- A páciensek legnagyobb félelme azonban a sugárterhelés. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a röntgensugár mellkasfelvételkor alkalmazott dózisa manapság már töredéke annak, amiről elhíresült, hogy ártalmas. Ezért sem koraszülöttre, sem újszülöttre, sem nagyobb gyermekre, sem felnőttre nem ártalmas – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus. - Természetesen felesleges röntgent nem kell készíteni, de a szükséges vizsgálattól nem kell tartani, még akkor sem, ha egy héten belül meg kell ismételni.
Forrás: Tüdőközpont (www.tudokozpont.hu)
Bejelentkezés tüdőgyógyászati vizsgálatra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászAz orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Tökéletes ellátás
Rendszeres kontrollokra járok Dr. Hídvégi főorvos asszonyhoz. Most is tökéletes ellátást kaptam, a szokásos kedvesség mellett.
