Néhány fújásból otthon is kiderítheti, milyen állapotban vannak légútjai

Online Bejelentkezés

Dr. Mezei Györgyi

+36 70 621 0783

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A kilégzési csúcsáramlásmérő

A kilégzési csúcsáramlás mérő egy kisméretű, otthoni használatra szánt orvosi eszköz, amivel az asztmás és egyéb légúti betegségekkel küzdő páciensek nyomon követhetik tüdőfunkcióik alakulását. Az eszközzel tulajdonképpen mérhetővé válik, hogy a beteg milyen gyorsan képes kifújni a levegőt, ezáltal képet kaphatnak arról, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. Az eszköz révén lehetővé válik, hogy a beteget jobban bevonjuk saját betegségének a gondozásába.

A légutak lázadása

–Az asztma (görögül nehéz légzés) azt jelenti, hogy a légutakat borító nyálkahártya folyamatos gyulladásban van – magyarázza dr. Mezei Györgyi –, ami fokozott váladékképződéssel jár, és légutak beszűküléséhez, vagyis végső soron a tüdő működésének (a légzésfunkciónak) a rosszabbodásához vezet. Az asztmások esetében, akiknek fokozottan kell figyelniük állapotuk kontrollálására, a mért adatok fontos figyelemfelhívó jelként is szolgálnak, hiszen az értékek csökkenése az asztma fellángolását jelezheti számukra. A gyulladásban lévő nyálkahártya ugyanis rendkívül érzékeny, és az egészséges emberekhez képest hevesebben reagál a légutakba került kórokozókra és idegen anyagokra. A betegség szinte Damoklész kardjaként lebeg az asztmások feje felett, hiszen tüneteiket bármikor kiválthatja akár egy banálisnak tűnő tényező is. Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a mostani őszi és téli hónapokban ilyen provokáló faktorok a légúti fertőzések, a hideg, ködös, párás levegő és a légszennyező anyagok belélegzése, ami váratlan állapotromlást okoz. A beteg nem tudja abbahagyni a köhögést, zihál, nehézlégzésről, mellkasi kellemetlen érzésről, szorításról számol be, beszéde akadozik, és úgy érzi, nem ura ennek a rendkívül ijesztő helyzetnek. A jól kontrollált asztmában kisebb a kockázata ezeknek a váratlan rohamoknak: ehhez azonban fontos, hogy a páciens ismerje betegsége természetét, és birtokában legyen az asztmával kapcsolatos tudnivalóknak – hangsúlyozza a szakember. A megfelelően oktatott beteg tisztában van azzal, hogy asztmagyógyszereit a kezelőorvosa által előírt adagban és rendszerességgel kell szednie (panaszmentes állapotban is), lehetőség szerint kerüli az asztmáját provokáló tényezőket, és felfigyel az állapotromlást jelző kezdeti tünetekre. A csúcsáramlásmérő ahhoz nyújt segítséget, hogy a beteg időben tetten érhesse asztmájának rosszabbodását, valamint a roham korai jeleit, és az asztma cselekvési tervben leírtakat pontról pontra követve elejét vehesse annak, hogy állapota súlyosbodjon.

Mit árul el tüdőnk működéséről a kilégzési csúcsáramlásmérő?

Mivel az asztmára jellemző hörgőszűkület és a beteg által erőteljesen kifújt levegő (PEF – Peak Expiratory Flow) sebessége szorosan összefügg, ezért egy egyszerű mérési módszerrel a beteg is figyelemmel kísérheti otthonában a légutakban bekövetkezett változásokat.

–A csúcsáramlásmérő egy tenyérben is elférő csutorás, csőszerű eszköz, amibe egy mély levegővételt követően bele kell fújni. A műszer a gyorsan kifújt levegő áramlási sebességét méri – magyarázza Mezei főorvosnő. Hozzáteszi: a mérést azonos napszakban, újabban általában reggel, a gyógyszerek bevétele előtt végzik el, alkalmanként három fújással, majd a legjobb mérési eredményt feljegyzik a vizsgálati naplóban. Csak az egyszerűbb, kézi csúcsáramlásmérők esetében szükséges otthoni mérés után feljegyzést készíteni. Az elektromos készülékek maguk tárolják, illetve elemzik is az adatokat, amelyeket a mobiltelefonunkra vagy a számítógépünkre is automatikusan feltölthetjük. A digitális készülékek lehetővé teszik, hogy a korábban mért értékek alapján a százalékos változásokat kimutassák, illetve hogy a mérés eredményét az aktuálisan személyes legjobb értékünkhöz, vagy normához is hasonlíthassuk. A személyes legnagyobb fújásérték meghatározása a beteg stabil, jól kontrollált állapotában történik, többféle tényező (pl. nem, életkor, magasság) figyelembevételével, a szakorvos segítségével. Általánosságban elmondható, hogy felnőtteknél a normál érték 400 és 700 L/perc közötti, gyermekek esetében kb. 150 és 450 L/perc közötti.

Ha a mért érték a saját legjobb PEF-értékünk:

• 80-100 %-a – jól kontrollált, általában tünetmentes asztmásoknál látunk ilyet.
• 50-80 % –az asztma rosszabbodására, állapotromlásra figyelmeztet.
• 50 % alatti – súlyos, azonnali orvosi ellátást igénylő állapotról lehet szó, ha eddig nem ilyen alacsony értékű volt.

Asztmára utalhat, ha az azonos napszakban mért csúcsáramlásérték-monitorozás során az értékek 20 %-ot vagy annál többet változnak az egymást követő napokon..

–A kilégzési csúcsáramlásmérő segítségével a betegek napi rendszerességgel, akár otthonukban is visszajelzést kaphatnak állapotukról, ami segíthet pontosabb és tudatosabb döntéseket hozni a szükséges teendőkről. A mérési adatokat a viziten vagy online formában a kezelőorvos átnézi, konkrét terápiás változtatást javasolhat, súlyosabb esetben soron kívüli személyes vizitre hívhatja páciensét – foglalja össze dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont szakembere az eszköz használatának jelentőségét. Ahhoz, hogy ne kapjunk fals eredményeket fontos, hogy a beteg a méréseket mindig ugyanazzal az eszközzel végezze el, helyesen kivitelezve. A helyes mérési technikát személyes vizit során tanítjuk meg pácienseinknek.