Szívproblémát is jelezhet a nehézlégzés
Mellkasi folyadékgyülem akkor alakul ki, amikor folyadék halmozódik fel a tüdő és a mellkasfal közötti térben. Mint dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus orvosa elmondta, a pleurális folyadékgyülem kialakulásának egyik leggyakoribb oka a pangásos szívelégtelenség.
Online Bejelentkezés
dr. Potecz Györgyi
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A mellhártya
Online Bejelentkezés
dr. Potecz Györgyi
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
-A csontos mellüreget belülről egy fali hártya, a tüdőfelszínt pedig egy zsigeri mellhártya borítja be. E kettő savós hártya közötti rést vékony folyadékfilm tölti, ami 10-20 ml (alig több mint egy teáskanálnyi). Ez a filmréteg természetes kenőanyagként működik, és a két mellhártyalemez egymáson való csúszását segíti el a légzés során – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A pleurális folyadék folyamatosan pótlódik a fali mellhártyák kis kapillárisain keresztül a vérből, és nyirokereken keresztül távozik. Számos olyan kóros állapot alakulhat ki azonban, melynek során felborul a folyadék termelődésének és elvezetésének egyensúlya, és akár több liternyi folyadékgyülem jöhet létre. Ez pedig megnehezíti a szív és a tüdő munkáját is.
A mellkasi folyadékgyülem okai
-A mellkasi folyadékgyülem összetétele és eredete alapján ún. transsudatum és exsudatum lehet. Ha fizikai sérülés vagy gyulladás jött létre a mellhártyán, akkor a mellhártya lemezei között az ereken átszivárogva – a kiváltó októl függően – savós, gennyes vagy véres izzadmány (exsudatum) gyűlik fel. Vírusok és gombák okozta fertőzések során, autoimmun kórképek (pl. szarkoidózis, szisztémás lupus eythematodes) esetében és daganatos megbetegedésekben (tüdőrák, leukémia, limfóma) egyaránt találkozhatunk vele – ismerteti Potecz doktornő, aki hozzáteszi, hogy a gyulladás következményeként fellépő exsudátum jellemzően csak a gyulladás oldalán alakul ki. A transsudátum esetében mellhártyabetegség nélkül képződő folyadékgyülem jön létre, ami hasonló a fiziológiás pleurális folyadékfilmhez. A transsudatumot olyan helyi folyamatok okozzák, amelyek a kapillárisok fokozott áteresztőképességéhez vezetnek, és a mellhártyalemezek közti térbe folyadék szivárog. Hátterében belgyógyászati kezelést igénylő kórképek, leggyakrabban pangásos szívelégtelenség, máj-és veseelégtelenség áll. Ha nagyobb mennyiségű pleurális folyadékgyülem áll fenn, a beteg általában nehezen kap levegőt, köhög, belélegzéskor jelentkező mellkasi fájdalomra panaszkodik. Elfordulhat azonban, hogy a folyadékgyülem nem is okoz panaszokat, és csak véletlenül fedezik fel a fizikális vizsgálat vagy a mellkasröntgen során.
Mi a teendő mellkasi folyadékgyülem esetén?
-A mellhártya lemezei között felszaporodott folyadékgyülem elhelyezkedését röntgen-, ultrahangvizsgálat, illetve kopogtatás segítségével tudjuk meghatározni. A kezelést a folyadékgyülem oka határozza meg: ha tüdőgyulladás áll a háttérben, akkor antibiotikum-kúrára lesz szükség, pangásos szívelégtelenség esetén vízhajtót kap a beteg. Amennyiben a folyadékgyülem nem okoz panaszt, általában nem igényel invazív beavatkozást, mert az alapbetegség kezelésével sok folyadék spontán felszívódik. Előfordulhat, hogy a háttérben álló ok feltárásához további vizsgálatok (pl. mellkascsapolással történő mintavétel, vérvétel) is szükségessé válhatnak. Nagy mennyiségű és jelentős zavart okozó folyadékgyülem esetén pedig terápiás mellkascsapolással távolítható el a folyadék a mellkasból – ismerteti dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont szakembere.
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás
- asztma
- COPD
- légúti allergia
- krónikus köhögés
- tüdőgyulladás
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Felelősség teljes
Felelősség teljesen, de vállalják a betegeket ebben a vírusos időszakban . A recepciós hölgy nagyon határozottan de udvariasan tette a dolgát .