Végzetes is lehet az asztmás roham
Bármilyen életkorban kialakulhat az asztma. A szervezet sokáig képes kompenzálni a krónikus betegség tüneteit, ezért sokan nem veszik komolyan a fulladással, légszomjjal is járó kezdeti jeleket. Pedig egy súlyos roham során az asztma akár végzetes is lehet. A tünetekről, kivizsgálásról és a kockázatokról dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa nyilatkozott.
A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ 2019-es adatai alapján az Egyesült Államok lakosságának 7,8%-a asztmás. A felmérést megelőző 12 hónapban a betegek 41%-ánál jelentkezett asztmás roham egy vagy több alkalommal, mely több esetben volt végzetes kimenetelű, 3524 (1millióból 10) ember életét követelte az adott évben. Ez a szám megdöbbentően magas annak fényében, hogy ma már korszerű gyógyszerek, az egészségi állapot rendszeres nyomonkövetését támogató otthoni eszközök és távkonzultáció is rendelkezésre áll az asztma kezeléséhez.
Asztmára utaló tünetek
Hazánkban több mint 300 ezer felnőtt beteg küzd asztmával és még mindig sok a diagnosztizálatlan beteg, vagyis sokan nem ismerik fel a tüneteket. Sajnos ezt a tendenciát az utóbbi 2 évben a COVID-19 pandémia miatti kényszerű korlátozások is felerősítették. Asztma bármilyen életkorban kialakulhat, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt jelentkezhet. Ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja, indokolt a tüdőgyógyászati kivizsgálás:
- Gyakori, rohamokban jelentkező száraz köhögés.
- Szorítás érzése a mellkason.
- Nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés.
- Hangos légzés, sípoló kilégzés
- Fenti panaszok bármelyikének jelentkezése fizikai terhelés alatt.
Így zajlik az asztma kivizsgálása
A beteg kikérdezése során beszélgetünk többek közt egyéb betegségeiről, családban előforduló kórképekről, rendszeresen szedett gyógyszereiről és nagyon részletesen a panaszairól – ismertette dr. Potecz Györgyi a kivizsgálás menetét. Ezt követően fizikális és légzésfunkciós vizsgálatra kerül sor, ennek eredménye alapján már a legtöbb esetben megállapítható az asztma diagnózisa. Azonban nem ritkán a vizsgálat időpontjában aktuálisan semmilyen eltérést nem látunk, ami a típusos korábbi panaszok alapján nem zárja ki a betegséget, mivel az asztma nagyon változékony betegség.
Egyéntől függően további vizsgálatokra, például allergiatesztre, gégészeti vizsgálatra is szükség lehet, de ha felmerül más, akár a légzési panaszokkal összefüggésben szív- és érrendszeri betegségek gyanúja a háttérben, akkor oda irányítjuk a beteget.
Az asztma kezeléséről itt olvashat bővebben >>>
Mi történik az asztma roham során?
Az asztmát krónikus légúti gyulladás okozza. Ha nem kezelik megfelelően, a gyulladás miatt a légutak különböző hatásokra – például hideg levegő belégzése, pollenek, dohányfüst, fizikai aktivitás vagy akár stressz – fokozott érzékenységgel reagálnak. A tüdőben található hörgők, hörgőcskék simaizmának görcsös összehúzódása miatt a hörgők beszűkülnek nem tud a levegő kiáramlani, asztma roham során tehát a kilégzés nehezített. A légutakat körülvevő izmok összehúzódnak, a nyálkahártyák váladékot termelnek, ami fokozza a légutak beszűkülését. Az asztma roham súlyosbodásakor a tünetek fokozódnak, légszomj jelentkezik. A beszéd akadozik, egyre zavartabbá válhat. A legsúlyosabb stádiumban a kialakult oxigénhiány miatt a beteg ajkai elkékülnek, eszméletvesztés következhet be.
Kinél magasabb a végzetes asztma roham kockázata?
A nem diagnosztizált és a nem megfelelően kezelt asztma egyaránt megnöveli a tünetek súlyosbodásának, illetve az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Egy 2016-os tanulmányban szakemberek összegezték, hogy milyen esetben fokozott a rizikója annak, hogy a kialakult asztmás roham súlyos, akár végzetes kimenetelű is lehet. Az alábbiakat jelölték meg rizikófaktorként:
- a betegnek korábban volt már olyan súlyos asztmás rohama, amely intubálást és gépi lélegeztetést igényelt
- az elmúlt 6-12 hónapban az asztma miatt gyakori sürgősségi ellátásra volt szüksége
- orális (szájon át szedett) kortikoszteroid gyógyszert szed vagy a közelmúltban abbahagyta a szedését
- nem követi az asztma cselekvési tervet, nem az orvosi előírás szerinti adagolásban szedi a gyógyszereit, pl. abbahagyja a fenntartó inhalatív szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert, ami a tüneti hörgőtágító veszélyes túlhasználatához is vezet.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy az asztma az esetek döntő többségében jól kezelhető, nem kell, hogy a súlyos rohamoktól tartva a betegség határozza meg a mindennapjainkat. Ehhez azonban el kell jönni kivizsgálásra, ha tüneteink vannak, mert kezelés nélkül erősödő panaszokra számíthatunk és nő a súlyos asztma roham kockázata. A későbbiek során pedig rendszeres kontrollra és az asztma elleni gyógyszerek előírás szerinti szedésére van szükség.
Bejelentkezés asztma kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás
- asztma
- COPD
- légúti allergia
- krónikus köhögés
- tüdőgyulladás
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai ImmunológusA lehető legrövidebb időn belül kérdezze meg a műtétet végző kollégát a problémájáról.
Üdvözlettel:
Dr Potecz Györgyi
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Közvetlen és magabiztos
Potecz doktornő felkészültsége, közvetlen és magabiztos szakmai tudása, végtelen kedvessége, mosolygós türelme lehetővé tette, hogy a lehető legtöbb információt átadhassam betegségemről. Köszönet érte
