Vízipipa, a fesztiválszezon kedvence: valóban egészségesebb alternatíva?
Becslések szerint világszerte 100 millió ember használ napi rendszerességgel vízipipát. A különleges ízek, az akár órákig tartó szertartásszerű használat olyan közösségi élményt nyújt, ami miatt a vízipipázás a fesztiválok, házibulik kedvenc időtöltésévé vált a fiatalok körében is az elmúlt két évtizedben. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a vízipipa nem tekinthető a cigaretta biztonságos alternatívájának.
Online Bejelentkezés
dr. Somogyi Éva
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A vízipipa reneszánszát éli
Online Bejelentkezés
dr. Somogyi Éva
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A Közel-Keleten nagy népszerűségnek örvendő vízipipa története igen messzire nyúlik vissza. Eredete a 16. századra tehető, és egy indiai orvoshoz, Hakim Abul Fath-hoz köthető, aki azt javasolta, hogy a dohányfüstöt egy kis víztartályon kell átvezetni, így kiszűrhetők belőle az egészségre ártalmas anyagok. Ez a tévhit aztán széles körben elterjedt, és nagyban hozzájárult a vízipipa népszerűségéhez. A vízipipázás a 19. század végén és a 20. század elején elsősorban az idősebb, közel-keleti férfiak kedvenc időtöltésének számított, amihez durva, ízesítés nélküli dohányt használtak. Az ízesített dohányt az 1990-es években vezették be és akkoriban egyre több fiatal kapott rá a dohányzás új formájára. Ma már kávézókban, teázókban és fesztiválokon is gyakran találkozhatunk a hagyományos vízipipával és legújabb, elektronikus változatával is, amit - megtévesztő módon –extravagáns, különleges közösségi és kulturális időtöltésként jellemeznek, és a dohányzás biztonságos alternatívájaként tüntetnek fel.
Veszélyes-e a vízipipázás?
A vízipipázással kapcsolatos, jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a dohányzás ezen formája ugyanolyan egészségügyi kockázatokkal jár, mint a cigarettázás – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A pipa működési elvéről röviden elmondható, hogy a szénnel felmelegített dohány füstje áthalad a tartályban lévő vízen, mielőtt belélegezné a felhasználó. A mérgező anyagok egyrészt a felhevült, égő dohányból, másrészt a dohány felmelegítéséhez használt szénből keletkeznek. A víz szerepe, hogy lehűtse és szűrje a füstöt, ám ez nem jelenti azt, hogy az így belélegzett ízesített dohányfüst ne lenne veszélyes. A közhiedelemmel ellentétben a füstben található toxikus, karcinogén anyagokat (szén-monoxid, nikotin, poliaromás szénhidrogének, kátrány, arzén, kadmium stb.) a víz nem tudja teljes mértékben megszűrni, azok csak részben oldódnak a vízben, nagyobb részük pedig akadálytalanul jut le a légutakba. A lehűtött füst viszont kevésbé ingerli a légutakat. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a felhasználó még mélyebbre tudja leszívni a füstben található mérgező anyagokat, amelyek a léghólyagokig eljutva a véráramba is átlépnek, és így súlyos szív -és érrendszeri (iszkémia, infarktus), daganatos (tüdőrák, hólyag-, az orr-garatüregi-, a nyelőcső daganatok) és egyéb légzőszervi betegségeket okoznak.
A vízipipázás hatása a légzőrendszerre
A vízipipázás időtartama és intenzitása miatt a vízipipázók hosszú időn keresztül ki vannak téve a dohányfüstnek. Míg egy hagyományos cigaretta elszívása átlagosan 5-6 percet vesz igénybe, addig a vízipipa használata lényegesen hosszabb ideig tart (átlagosan 30-90 perc/menet) A WHO jelentése szerint egy hosszabbra nyúlt vízipipaszeánszon akár 100–nál is több cigarettának megfelelő mennyiségű dohányfüstöt szívhatnak be a felhasználók, akiknek a szervezetében jelentősen megnőhet a szén-monoxid szintje is. A dohány nélküli, ún. köves vízipipák esetében melaszos-glicerines kavicsokkal történik a pipa tömése. Mint Somogyi doktornő szavaiból kiderül, ennek kétségtelen előnye, hogy nem tartalmaz nikotint és dohányt, ugyanakkor a szén égése során jelentősen – a vízipipázás első 5 percében akár négyszeresére is – megnőhet a szén-monoxid szint a véráramban. Nem véletlen, hogy a vízipipa használata számos szén-monoxid-mérgezéses esetben is felmerült. A vízipipázás a tüdőfunkció csökkenésével és a tüdőbetegségek, például a COPD kockázatának növekedésével jár, továbbá a közös használat miatt a fertőző kórokozók terjedéséhez is vezethet (pl. légúti bakteriumok, vírusok, tbc). Vizsgálatok szerint a vízipipázás a krónikus hörghurut, a COPD és az emphysema megnövekedett arányával jár, és a dohányzás, vízipipázás abbahagyása után is növeli a krónikus bronchitis kockázatát.
-Fontos felhívni a fiatal felhasználók figyelmét, hogy bármennyire is kellemes és élményszerű a vízipipa használata, a cigarettához hasonlóan ez is függőséget okozhat a nikotin és az egyéb belélegzett adalékanyagok miatt, használata pedig akár a cigarettánál is nagyobb kockázatot jelent a dohányos számára – figyelmeztet dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont szakembere.
Téma szakértője
- gyermekkori asztma
- légzési panaszok
- felnőtt- és gyermekellátás
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Somogyi Éva
gyermektüdőgyógyászA lányánál kialakult tünetek alapján a betegség diagnòzisát kéne tisztázni.
A pseudocroup betegség kisded, csecsemő, max. óvodás korban jelentkezik.
13 éves nagylánynál vírusos fertőzes larngitist, laryngotracheitist v. laryngotracheobrobchitist okozhat.
Ennek tünetei hasonlìthatnak a pseudocrouphoz.
Érintheti a gyulladás a gége, a főhörgő ill. a nagyobb hörgők területét, nyálkahártyáját.
Sípoló légzés tìpusos esetben asthmás betegeknél jelentkezik.
A kórképek elkülönítésében fontos, hogy a kóros légzési hang ki- vagy belègzésben hallható. A nehézlégzés mely lègzésfázisban jelentkezik döntően.
A nyelőcső szűkülete nyelès-evès zavart okoz, nem sípoló légzést.
Javaslom gyermekpulmonológus felkeresését, hogy a tünetek tisztázásával és spec. vizsgálatok elvégzésének ( sz.e.légzésfunkció, rtg.) segítségével a probléma okát feltárják, a diagnózist felállítsák.
Sze. a kezelést megkezdhessék.
Dr. Somogyi Éva
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Nagy fokú elégedettség
Meg sehol sem tapasztaltam ilyen nagy fokú odafigyelest, mint a Doktornőnél!
