Hörögtágítók
Béta-receptorokat izgató szerek
Közvetlenül a hörgők simaizomzatára hatva tágítják a hörgőket. Vannak köztük gyors, rövid és elhúzódó hatású szerek. Létezik túlnyomással működő hajtógázas aeroszol, porbelégző készülékbe töltött és inhalációs oldat formájában hozzáférhető hatóanyag is.
A gyors hatású szereket alkalmazhatjuk rohamoldásra (salbutamol, fenoterol, terbutalin, illetve formoterol). A leggyorsabban – már néhány perc elteltével – ezek tágítják a hörgőket, és teszik könnyebbé a légzést. A formoterol kivételével a hatásuk általában 4-6 óra alatt lezajlik, ezért korábban a fenntartó kezelésben naponta 4-6 alkalommal is használni kellett őket.
Az elhúzódó hatású szereket megelőzésre, fenntartó kezelésre (formoterol, salmeterol) használjuk. A segítségükkel legalább 12 órás hörgőtágító hatás érhető el, így elegendő napjában kétszer – reggel és este – alkalmazni őket. Inhalációs formában, gyakran szteroidokkal kombinálva porbelégző-készülékkel alkalmazzuk őket.
Antikolinerg szerek
Nem közvetlenül a hörgők simaizomzatára hatnak, hanem az acetilkolin okozta hörgőgörcsöt gátolják (innen származik a nevük is). Ez a gyógyszercsoport meglepően hatékonynak bizonyult COPD-ben. Gátolják a hörgőváladék termelődését is. Mellékhatásaik elhanyagolhatók, ritkán szájszárazság fordul elő.
Az antikolinerg szerek kombinálhatók bétareceptor-izgatókkal, ebben az esetben nagyobb hörgőtágító hatás érhető el, mint bármelyik féle szerrel önmagában. A rövid hatású ipratropiumot gyakran bétareceptor-igató szerrel együtt alkalmazzuk rohamoldásra, a hosszú hatású tiotropiumot pedig megelőző szerként napi egyszer alkalmazva porbelégző készülék formájában. A tiotropium az egyik leghatékonyabb és legkevesebb mellékhatással rendelkező hörgőtágító készítmény COPD-ben.
Xantinszármazékok
Legismertebb képviselőjük a teofillin. Nem adható inhalációval, csak szájon át szedve, injekció vagy kúp formájában. Hörgőtágító hatásuk elmarad az inhalációs bétereceptor-izgatóké vagy az antikolinerg szerek mögött, ezért használatuk háttérbe szorult a hatékonyabb készítmények mögött.
A hörgőtágító hatásuk mellett kis mértékben csökkentik a hörgőnyálkahártya gyulladását, és javítják a csillószőrök mozgását, így a hörgőváladék kiürülését. Serkentik a légzőközpont és a rekeszizom működését. A jótékony hatása csak bizonyos, nehezen meghatároz-ható vérszinten jelentkezik, és viszonylag gyakoriak a mellékhatásaik is (elsősorban fejfájás, nyugtalanság, izom-görcsök, étvágytalanság, hányinger, hányás). Erősíti a szívizomzat összehúzódó képességét, de szapo-rább, időnként szabálytalan szívveréshez, vérnyomás-eséshez vezethet. Kisfokú vízhajtó hatása csökkentheti a COPD-seknél gyakran károsodott szív terhelését.
Korábban a xantinszármazékok jelentették a COPD vezető terápiáját. Ma már harmadik vonalbeli hörgőtágítóként használjuk, és inkább a tünetek rosszabbodása esetén (az exacerbációk kezelésében) lehet szerepük a kombinációs kezelés részeként.
Jelentkezzen be kivizsgálásra
