Krupp
A krupp egy igencsak jellegzetes, ugató köhögéssel járó felső légúti megbetegedés. A köhögés általában éjszaka kezdődik, és súlyos esetben nehézlégzés is felléphet. A krupp főként a 3 évnél fiatalabb gyermekeket érinti, így szülőként érdemes ismernünk ezt a betegséget és azt is, hogy mit lehet tenni ellene.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Tüdő Központban
Mit jelent a krupp?
Hogyan alakul ki a krupp?
Mik a krupp jellemző tünetei?
Hogyan vizsgálható ki a krupp?
Mi a különbség a krupp és a pszeuodo krupp között?
Hogyan kezelhető a krupp?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Tüdő Központban
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Gyermek-tüdőgyógyászati ellátás
- Laborvizsgálatok
- Szűrővizsgálatok
- Légzésfunkciós vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálat
- Gyógyszeres kezelés
- Sóbarlang
Mit jelent a krupp?
A krupp a felső légutak vírusos fertőzés okozta légúti megbetegedése. A fertőzés következtében a gége belsejében duzzanat keletkezik, ami irritációt okozhat és megnehezíti a légzést. Kezdetben enyhe megfázásos tünetekkel indul, majd váratlanul és általában az éjszakai órákban kezdődik a krupp jellegzetes köhögése. Ez leginkább ugatáshoz vagy lónyerítéshez hasonlítható. A krupp főként a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, és az őszi-téli időszakban fordul elő gyakran.
Hogyan alakul ki a krupp?
A krupp valamilyen felsőlégúti fertőzés talaján alakul ki. Leggyakrabban a parainfluenza-vírus áll a krupp hátterében, de okozhatja például az adenovírus, influenza, légúti syncytiális vírus (RSV), sőt még a kanyaró vagy bakteriális fertőzések is. Ezek a cseppfertőződéssel terjedő kórokozók a légutak és a légcső gyulladását okozzák. A vírusok kiszárítják és roncsolják a légúti nyálkahártya felszínét, melyre válaszként gyulladásos duzzanat jön létre. A nyálkahártya megduzzad, ödémássá, folyadékkal telié válik és szűkítheti a légutak átmérőjét. Ez egy természetes védekező mechanizmus, ami a legtöbb felsőlégúti vírusfertőzés után kialakul. Krupp akkor jön létre, ha ez a szűkület nagyfokú, ha az irritáció és a köhögés súlyos és már akadályt képez a levegő áramlásának. Előfordulhat az is, hogy bakteriálisan felülfertőződik a krupp. Ilyen esetben egy elhúzódó betegség alakulhat ki, amit antibiotikummal lehet hatásosan kezelni.
A krupp hajlamosító tényezői között természetesen genetikai és egyéb környezeti okok is szerepelhetnek, bizonyították például a légszennyezettség szerepét. A gyermekek körében (pontosabban a 6 hónapos és 3 éves kor közötti gyermekeknél) fordul elő leggyakrabban a krupp. Ennek két oka van: az ő immunrendszerük egyrészt még gyengébb, még nem találkozott nagyon sok felső légúti fertőzésért felelős vírussal, másrészt a légutaik átmérője is kisebb. A kisgyermekeknél a gyenge immunrendszer miatt könnyebben jön létre betegség egy felső légúti fertőzés után, ebből pedig könnyebben alakul ki krupp. Esetükben a légutak már kisebb duzzanattól is elzáródhatnak, hiszen alapvetően is szűkebbek és még nem szilárdult meg benne a porc. Ritkán fordul elő, hogy krupp alakuljon ki 6 évesnél idősebb gyermekeknél, tizenéveseknél vagy felnőtteknél. A krupp hajlamosító tényezői között természetesen genetikai és egyéb környezeti okok is szerepelhetnek, bizonyították például a légszennyezettség szerepét.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a krupp jellemző tünetei?
A krupp kezdetben nem okoz speciális tüneteket, úgy indulhat, mint egy közönséges megfázás. Idővel azonban a légúti duzzanat fokozódhat, valamint a légúti irritáció és emiatt a reflexes köhögés is egyre súlyosabbá válhat. Általában 3-5 napig tartanak a krupp tünetei. Jellemző még a krupp betegségére, hogy éjszaka rosszabbodnak a tünetek. A krupp jellegzetes tünetei a következők:
- Ugató, száraz köhögés (gyakran rohamokban jelentkezik és a kutyaugatásra hasonlíthat)
- Hangos, sípoló légzés (ami a légúti szűkület jele)
- Láz, hidegrázás (általában enyhe)
- Rekedt hang (mélyebbé és rekedtté váló hang, ami a gége és a hangszalag gyulladására utal)
- Orrdugulás (orrfolyás és orrdugulás is megjelenhet)
- Öklendezés, vagy akár hányás (a folyamatos köhögés kiválthat hányingert)
A krupp tünetei kezelhetőek otthon, illetve a háziorvostól kapott gyógyszerekkel. A kruppos roham viszont egy súlyosabb, életveszélyes állapot, amely akár a légutak teljes elzáródásához, nehézlégzéshez és oxigénhiányhoz vezethet. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a következő tüneteket tapasztalja:
- Gyors, szapora légzés
- Paradox légzés: Mellkas süpped, míg a has emelkedik belégzéskor
- Bordaközi behúzódások
- Légzési segédizmok használata: A nyakizmok és hasizmok használata légzéshez
- Cyanosis jelei: Kékes, szürkés árnyalat az orr körül, a száj nyálkahártyáján, az ajkakon, illetve a körmökön
Hogyan vizsgálható ki a krupp?
A krupp viszonylag könnyen felismerhető a jellegzetes tünetei miatt. A kivizsgálás során azonban fontos hangsúlyt fektetni arra, hogy elkülönítsük más felső légúti szűkülettel és köhöggéssel járó betegségektől, például az epiglottitistől, gégeödémától, asztmától vagy bakteriális légcsőgyulladástól. Az is fontos, hogy felmérjük, mennyire súlyos a krupp állapota. Ez fogja ugyanis meghatározni, hogy otthon is kezelhető-e a betegség, vagy kórházi kezelésre van-e szükség (például 92%-os oxigénszaturáció alatt javasolt a kórházi kezelés és az oxigén adása). A következőekre kerülhet sor a krupp kivizsgálása során:
- részletes anamnézis felvétel
- fizikális vizsgálat (például a tüdők feletti hallgatózás, a garat és gége gyulladásának vizsgálata)
- oxigén szaturáció mérése
- szükség esetén mellkasröntgen és egyéb vizsgálatok
Érdemes tudni, hogy milyen más betegségek okozhatnak még a krupphoz hasonló, száraz köhögést. A kivizsgálás során érdemes ezeket a betegségeket is kizárni. A száraz köhögés egyéb lehetséges okai a következők:
- gége- vagy torokgyulladás
- pszeudo krupp
- mandulagyulladás
- COVID-19
- reflux
- asztma
- allergia
- irritáló anyagoknak, például pornak, szennyezésnek vagy füstnek való kitettség
- gyógyszerek, különösen az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlói
Kapcsolódó cikkünk
Makacs köhögés ellen: a kiváltó okot kell kezelni
Az elhúzódó köhögésnek számos légzőszervi vagy más szervrendszeri oka is lehet. Ha valamilyen egyéb betegség a kiváltó ok - az alábbiakban a gyakrabban előforduló esetekről lesz szó -, a köhögés csillapítás és a hurutoldás nem jelent megoldást, esetleg csillapíthatja a tünetet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy ilyen esetben a makacs köhögés ellen az alapbetegséget is kezelni kell.
Mi a különbség a krupp és a pszeuodo krupp között?
Sokan nem tudják, hogy mit is jelent pontosan a krupp és a pszeudo krupp, az eltérő fogalmak használata pedig félreértéseket szülhet. A pszeudo krupp kifejezést úgy fordíthatnánk magyarra, hogy ,,álkrupp” vagy ,,hamis krupp”. A pszeudo krupp ugyanis klinikailag hasonló képet mutat, hasonló tüneteket okoz, mint a krupp. Mégis szülőként is fontos tudni elkülöníteni ezt a két betegséget, ugyanis a pszeudo krupp egy sokkal súlyosabb állapot. Habár a krupp okozta tünetek is igencsak ijesztőek lehetnek, ezek általában enyhébbek és könnyebben kezelhetőek otthon (kivéve a kruppos rohamot), míg pszeudo krupp esetén orvosi beavatkozásra lehet szükség a megfelelő légzés biztosításához.
Ahogy már említettük korábban a krupp hátterében leggyakrabban a parainfluenza vírus áll - de más vírusok is okozhatják -, míg a pszeudo krupp okozója gyakran az influenza vírus. A krupp tipikus tünetei a megváltozott, rekedt hang, a száraz, keserű köhögés, a sípoló légzés és az orrdugulás. Pszeudo krupp esetén is jelen lehetnek ezek a tünetek, ám ilyenkor a nehézlégzés megjelenése is jellemző. A légutak jelentősen összeszűkülhetnek, ami fulladásérzést okozhat. Az illető nem jut elegendő levegőhöz, ezért gyorsul a légzése, növekszik a légzésszám és a légzési segédizmokat is igénybe veszi. Láthatóvá válhatnak például a kulcscsont alatti és feletti árkok, a bordaívek és a bordák közötti árkok, valamint a has paradox módon ellentétesen mozoghat, mint a mellkas. Emellett orrszárnyi légzés is megjelenhet. Ezek a nehézlégzés jelei, amik azt mutatják, hogy az illető küzd minden egyes légvételért. A hosszan fennálló nehézlégzés oxigénhiányhoz, a szén-dioxid felszaporodásához, acidózishoz, végül pedig kimerüléshez vezethet. Ilyen esetben mentőt kell hívni, mert sürgős orvosi beavatkozásra van szükség: a kórházban légutat biztosíthatnak, oxigént és szteroidokat adnak a betegnek, hogy könnyítsék a légzést. Pszeudo krupp esetén gyakoribb, hogy ilyes súlyos állapotig, nehézlégzésig fajuljon a betegség, de krupp esetén is kialakulhat, ezt nevezzük kruppos rohamnak.
Hogyan kezelhető a krupp?
A krupp enyhe esetei általában otthon is kezelhetők, azonban mindig érdemes orvoshoz is fordulni, hogy kivizsgálásra kerüljön az állapot. A krupp súlyosbodhat, így érdemes már a tünetek megjelenésekor konzultálni orvossal. Az orvos speciális gyógyszereket is felírhat, ami segíti a krupp gyógyulását (például köptetők, szteroid tartalmú gyógyszerek). A tünetek enyhítésére a következőket tehetjük meg:
- Hűvös, párás levegő biztosítása párásítóval vagy télen az ablakok kinyitásával (ki is vihetjük a gyermeket takaróba burkolva a hidegbe, a hideg levegő ugyanis segíti a megduzzadt nyálkahártya ereinek összehúzódását)
- Bőséges folyadékfogyasztás
- Pihenés
- Recept nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen)
Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre lehet szükség, ahol oxigénterápiát, szteroidokat vagy további gyógyszereket alkalmazhatnak. Amennyiben bakteriálisan felülfertőződött a krupp, egy elhúzódó betegség alakulhat ki, amit antibiotikummal lehet hatásosan kezelni.
A krupp megelőzésének legjobb módja a higiénia betartása, különösen az őszi-téli időszakban. Sokat segíthet a rendszeres és alapos kézmosás, a betegekkel való találkozás kerülése, a zárt terek rendszeres szellőztetése. A krupp ellen nincs védőoltás, viszont a krupp egyik okozója, az influenza ellen van szezonális vakcina. A legtöbb gyermek kinövi a betegséget, óvodás kor után már alig fordul csak elő krupp.
