Mellhártya gyulladás
A mellhártya gyulladás a tüdőt borító két vékony lemez gyulladása. Típusos tünete a légzés hatására fokozódó éles mellkasi fájdalom. Mivel azonban a mellkasi fájdalom hátterében más, akár életveszélyes állapotok is állhatnak, így bármilyen okból is jelentkezzen ez a tünet, érdemes gyorsan orvoshoz fordulni!
Mit jelent a mellhártya gyulladás?
Mik a mellhártya gyulladás típusos tünetei?
Mi miatt jöhet létre mellhártya gyulladás?
Hogyan azonosítható a mellhártya gyulladás?
Milyen más betegségekre hasonlítanak a mellhártya gyulladás tünetei?
Mit lehet tenni a mellhártya gyulladás kezelése érdekében?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Tüdő Központban
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Gyermek-tüdőgyógyászati ellátás
- Laborvizsgálatok
- Szűrővizsgálatok
- Légzésfunkciós vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálat
- Gyógyszeres kezelés
- Sóbarlang
Mit jelent a mellhártya gyulladás?
A mellhártya gyulladás (vagy orvosi nevén pleuritis) annak a hártyás szervnek a gyulladása, ami a tüdőt és a mellkasüreg belső falát borítja. Ez egy kettős rétegű hártya: a viscerális pleura közvetlenül a tüdő felszínét borítja; míg a parietális pleura a mellkasüreg belső falát, a rekeszizmot és a mediastinumot (a mellkas középső részét, amelyben a szív, nagy erek, légcső, nyelőcső és más szervek találhatók). A két réteg között, a pleurális térben egy vékony folyadékréteg található. Ennek a folyadéknak a feladata, hogy csökkentse a súrlódást a tüdő és a mellkasüreg falai között légzés közben, és így lehetővé tegye a tüdő sima mozgását. Ez a két réteg úgy képzelhető el, mint két fólia, amiket összetapaszt egy kis mennyiségű víz. A fólia két rétege is nehezen választható el egymástól, de simán elcsúsznak egymáson. A mellhártya rétegei is hasonló elven működnek, biztosítják a könnyed elmozdulást, de ők maguk közel maradnak egymáshoz. A folyadék feladata az elmozdul biztosítása, mint ahogyan az olaj teszi a gépekben. A mellhártya rétegei emellett mechanikai védelmet nyújtanak a tüdő számára, segítve annak stabilitását és rögzítését a mellkasüregben. A pleurális térben lévő negatív nyomás hozzájárul továbbá a tüdő kitágulásához belégzéskor, és elősegíti annak összehúzódását kilégzéskor.
Ezeknek a funkcióknak a betöltéséhez a mellhártya rétegei között lévő folyadéknak közel állandó mennyiségben kell lennie és a mellhártyának is meg kell őriznie a rugalmasságát. A folyadék termelése és felszívódása éppen ezért egy szigorúan szabályozott folyamat, viszont mellhártya gyulladás esetén sérülhet. A mellhártya gyulladás éppen ezért súlyos légzőszervi tüneteket, például nehézlégzést vagy köhögést okozhat. Mellhártya gyulladás esetén a mellhártya rétegei megduzzadnak és begyulladnak, ami miatt úgy fognak dörzsölődni egymáshoz, mint két darab csiszolópapír. Ez fájdalmat okoz be- és kilégzéskor. A mellhártya gyulladás fájdalma típusosan enyhül, ha visszatartja a lélegzetét. Nehézlégzés, fulladás érzés, mintha valami nyomná a mellkasom, alig kapok levegőt – a légszomj érzését különböző módon írják le a betegek. Az ijesztő tünet hátterében több, életmódváltást vagy gyógyszeres kezelést is igénylő állapot is állhat. A légszomj okait dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze.Kapcsolódó cikkünk
A légszomj okai
Mik a mellhártya gyulladás típusos tünetei?
A mellhártya gyulladás fő tünete a mellkasi fájdalom, amely úgy írható le, mint egy éles, szúró vagy késszerű fájdalom. A fájdalom rosszabbodik mély lélegzetvételre vagy köhögésre, és néha átterjedhet a vállra vagy a hátra is. Éppen ezért gyakori, hogy óvatosan, felszínesen lélegzenek a páciensek mellhártya gyulladás esetén, mert így próbálják elkerülni a fájdalmat. A mellhártya gyulladás további tünetei a következők lehetnek:
- Nehézlégzés: A fájdalom miatt a beteg felületesebben lélegzik, ami légszomjhoz, nehézlégzéshez vezethet.
- Köhögés: Gyakran száraz és irritáló köhögés is kíséri a mellhártya gyulladás folyamatát.
- Láz és hidegrázás: Főként fertőzéses eredetű pleuritis esetén fordul elő láz és hidegrázás, mivel a szervezet védekezni próbál a kórokozók ellen.
- Rendkívüli fáradtság (kimerültség): A nehézlégzés, a csökkent oxigénellátás és az esetleges fertőzés mind-mind kimerítheti a szervezetet.
A mellhártyagyulladás előrehaladtával további komplikációk is felléphetnek. A mellhártyagyulladás egyes eseteiben túlzott mennyiségű folyadék gyűlhet össze a pleurális térben. Ezt nevezzük pleurális folyadékgyülemnek. Ez a folyadék feszítheti a mellhártyát, a két réteg összedörzsölődését okozhatja és fokozhatja a fájdalmat. A mellhártyatérben lévő nagy mennyiségű folyadék a tüdőt is összenyomhatja, ami miatt az részben vagy teljesen összeeshet (atelectasia). A felesleges folyadék el is fertőződhet, és genny halmozódhat fel így a pleurális térben. Ezt empyemának nevezik, ami gyakran lázzal és elesett állapottal is együtt jár.
Mi miatt jöhet létre mellhártya gyulladás?
A mellhártya gyulladás hátterében számos ok állhat, gyakori a kórokozók miatti mellhártya gyulladás, de nem minden esetben fertőzés miatt jön létre. A kórokozók között szerepelhetnek baktériumok, vírusok vagy gombák. Ezek a típusú fertőzések közvetlenül is érinthetik a mellhártyát, de gyakori, hogy a tüdőgyulladásból fejlődik ki mellhártya gyulladás. Alapvetően maga a mellhártya gyulladás nem egy fertőző betegség, de a kórokozó továbbadható, ha miatta alakult ki mellhártya gyulladás. A mellhártya gyulladás hátterében azonban más, nem fertőző okok is állhatnak:
- Autoimmun betegségek: Egyes autoimmun betegségek, mint például a rheumatoid arthritis vagy a lupus miatt is kialakulhat mellhártya gyulladás.
- Sérülések: A mellkas sérülései, például bordatörések vagy műtétek következtében is begyulladhat a mellhártya.
- Rák: A tüdőrák vagy más daganatok áttétei is gyulladást okozhatnak a mellhártyán.
- Egyéb betegségek: Szívelégtelenség, gyulladásos bélbetegség, sarlósejtes vérszegénység, tüdőembólia vagy hasnyálmirigy gyulladás is állhat a háttérben. Ma már ritka, de a tuberkulózis (TBC) is okozhatja a mellhártya gyulladás kialakulását.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek - beleértve a hidralazint, az izoniazidot és a procainamidot – miatt is kialakulhat mellhártya gyulladás.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan azonosítható a mellhártya gyulladás?
A mellhártya gyulladás diagnosztizálásához több vizsgálatra is szükség lehet. Első lépésben fontos kideríteni a tünetek okát és kizárni a hasonló tünetekkel jelentkező, súlyos, akár életveszélyt okozó betegségeket. Ezt követően meg kell találni, hogy mi kiatt alakulhatott ki a mellhártya gyulladás. Ennek ismeretében adható meg ugyanis majd a legjobb terápia. A mellhártya gyulladás kivizsgálásában az alábbi lépésekre lehet szükség:
- Anamnézis felvétel: Fontos megismerni a beteg kórtörténetét, a fennálló más társbetegségeket és a szedett gyógyszereket, hiszen - ahogyan az előző bekezdésben is említettük - ezek miatt is kialakulhat mellhártya gyulladás. A fájdalom pontos helye, jellege is hasznos információk, valamint az, hogy bármi javítja-e vagy rontja-e a tüneteket.
- Fizikális vizsgálat: Az orvos meg fogja több helyen is hallgatni a tüdejét, mellhártya gyulladás esetén ugyanis egy jellegzetes hangot (crepitatio) hallhat.
- Elektrokardiogram (EKG): Az EKG elvégzése abban segít, hogy kizárhassuk a szív eredetű betegségeket.
- Labor vizsgálatok: A vérvétel segíthet a fertőzésre vagy autoimmun betegségre utaló jelek keresésében.
- Képalkotó vizsgálatok: A röntgen, CT és ultrahang segítségével felvételeket készíthetünk a tüdőről. A mellkasröntgen nem mutatja ki közvetlenül a mellhártyagyulladást, de támpontot ad abban, hogy mi okozza a tüneteket, például egy fertőzés (tüdőgyulladás).
- Pleurális folyadék vizsgálata: Szükség esetén egy kis mennyiségű folyadékmintát is vehetnek a pleurális folyadékból. Ezt a mintát aztán laboratóriumban elemzik, hogy pontosan felmérjék milyen kórokozók vagy antitestek vannak benne.
Milyen más betegségekre hasonlítanak a mellhártya gyulladás tünetei?
A mellhártya gyulladás csupán a tünetek alapján könnyen összetéveszthető más betegségekkel. A mellhártya gyulladás sok tünete (például a nehézlégzés, köhögés, mellkasi fájdalom) nem specifikus, és más kórképek is okozhatják. Erre azért fontos kitérni a mellhártya gyulladás kapcsán, mert sok azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes állapot első tünete az erős mellkasi fájadlom. A mellhártya gyulladás szerencsére nem jelent egy életveszélyes kórképet, de más nehézlégzéssel és mellkasi fájdalommal járó állapotok igen. A pontos diagnózis felállításához orvosi vizsgálatra és esetenként további diagnosztikai tesztekre van szükség. Ha valaki tehát mellkasi fájdalmat vagy légzési nehézségeket tapasztal, sürgősen orvoshoz kell fordulnia! Az ilyen típusú tünetek hátterében a mellhártya gyulladás mellett az alábbi kórképek is állhatnak:
- Szívinfarktus
- Tüdőembólia
- Pneumothorax
- Reflux
- Bordatörés
- Tüdőgyulladás
- Tüdőrák
- Szívizomgyulladás
- Pericarditis
- Costochondritis
Mit lehet tenni a mellhártya gyulladás kezelése érdekében?
A mellhártya gyulladás kezelése a kiváltó októl függ. Ha például bakteriális vagy gombás tüdőgyulladás az ok, antibiotikumot vagy antimikotikumot lehet felírni a fertőzés kezelésére. Ha az ok vírusfertőzés, a mellhártyagyulladás általában magától is elmúlik.
Fontos emellett a tünetek kezelése is. A mellhártya gyulladással járó fájdalmat és gyulladást általában nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID) kezelik. Súlyos gyulladás vagy autoimmun betegség esetén szteroid gyógyszereket is javasolhatnak. Ha jelentős mennyiségű folyadék gyülemlik fel a mellhártya két lemeze között, szükség lehet a folyadék lecsapolására. Ritka esetekben, ha a mellhártya gyulladás vagy az azt okozó állapot nem kezelhető más módon, sebészi beavatkozásra is sor kerülhet.
A mellhártya gyulladás gyógyulása és kimenetele is nagyban függ a gyulladás kiváltó okától. Fertőzéses eredet esetén teljes gyógyulás érhető el, míg rák vagy autoimmun betegség esetén mindig fennáll a kockázata annak, hogy a mellhártya gyulladás visszatér. Ilyen esetben ezeknek a betegségeknek a hatékony kezelése segíthet a megelőzésben.
