Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás, vagy más néven pneumonia egy gyakori, fertőzéses kórkép, melynek kimenetele az enyhe lefolyástól az életet veszélyeztető állapotig terjedhet. A legnagyobb veszélyt az idősebb korosztályra, a csökkent immunvédekezéssel rendelkező személyekre és a krónikus betegséggel élőkre jelenti, de bárkinél, bármely életkorban kialakulhat tüdőgyulladás.
Tüdőgyulladás – Tartalom
- Tüdőgyulladás – Tüdőközpont
- Mi a tüdőgyulladás?
- Tüdőgyulladás rizikófaktorai
- Tüdőgyulladás okai, kórokozói
- Tüdőgyulladás formái
- Tüdőgyulladás tünetei
- Tüdőgyulladás kivizsgálása
- Tüdőgyulladás kezelése
- Tüdőgyulladás szövődményei
- Tüdőgyulladás megelőzése
Bejelentkezés tüdőgyulladás kezelésére
Tüdőközpont – Tüdőgyulladással kapcsolatos szolgáltatásaink
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Gyermek-tüdőgyógyászati ellátás
- Laborvizsgálatok
- Gyógyszeres kezelés
Mi a tüdőgyulladás?
A tüdőgyulladás a tüdő legkisebb egységeinek, a tüdőléghólyagocskáknak vagy alveolusoknak – ezek felelősek a gázcseréért a környezet és a szervezet között - a gyulladásával járó kórkép, melynek hátterében valamilyen fertőzés áll – leggyakrabban bakteriális vagy vírusos. A gyulladás hatására a léghólyagocskák folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg, ami nehezíti a gázcserét. A kiváltó októl függően különböző mértékben a szövetközti állomány is érintett lehet a gyulladásban. A tüdőgyulladás ezen két formája - a bakteriális és virális - fertőző betegségnek számít, elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, azonban nem mindenkiben alakul ki tüdőgyulladás, aki megfertőződött egy adott kórokozóval.
Tüdőgyulladás rizikófaktorai
- 2 év alatti vagy 65 év feletti életkor.
- Krónikus tüdő- (pl. asztma, COPD) vagy szívbetegség.
- Dohányzás.
- Gyengült immunrendszer.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Tüdőgyulladás okai, kórokozói
A tüdőgyulladás kialakulásához leggyakrabban négy út vezethet:
- az orr- és szájgaratban lévő váladékba kerül valamilyen kórokozó, és ez a váladék jut aztán a tüdőbe (aspiráció),
- közvetlenül belélegezhető a kórokozó (cseppfertőzés),
- a véráram útján is a tüdőbe juthat bármelyik kórokozó
- és közvetlenül is ráterjedhet a fertőzés a tüdőállományára a környező szövetekből, szervekből.
Baktériumok
A bakteriális tüdőgyulladás hátterében más-más kórokozó jelenlétére számíthatunk attól függően, hogy a betegség közösségben szerzett vagy kórházban alakul ki. A közösségben szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb baktériumai:
- Streptococcus pneumoniae
- Haemophilus influenzae
- Legionella pneumophila
- Mycoplasma pneumoniae
- Chlamydia pneumoniae
Kórházban szerzett tüdőgyulladás esetén a kiváltó kórokozó a kórházi flórából származik, amivel az a probléma, hogy ezek a baktérium törzsek gyakran antibiotikum-rezisztensek, illetve az érintett betegek is gyakran szenvednek egyéb társbetegségekben, valamint a kezelésük során szükséges beavatkozások is fokozzák a tüdőgyulladás kezelésének nehézségét. A kórházban szerzett tüdőgyulladás lehetséges kórokozói:
- Pseudomonas aeruginosa
- Klebsiella pneumoniae
- Staphylococcus aureus
- Escherichia coli
- Anaerob baktériumok
- Streptococcus pneumoniae
Vírusok
Vírusok is szerepet játszhatnak a tüdőgyulladás kialakításában, a felső légúti fertőzéseket okozók időnként a tüdőt is megfertőzhetik. A vírusos tüdőgyulladás lefolyása jellemzően enyhébb, de természetesen vannak kivételek (pl. COVID-19), illetve előfordulhat a betegség bakteriális felülfertőződése is. A leggyakoribb tüdőgyulladás kialakulásához vezető vírusok:
- Influenzavírus
- RSV
- Rhinovírusok
- Human parainfluenza vírus
- Human metapneumovírus
- Adenovírus
- Coronavírusok
Gombák
Ép immunrendszerű egyénekben jellemzően nem jelentkezik gombák okozta tüdőgyulladás, azonban immunszupprimált személyek esetén előfordulhat a kórkép. A gombaspórák jelen vannak a környezetünkben, naponta találkozunk velük, így ha nem vagyunk képesek hatékonyan védekezni ellenük, betegségeket okozhatnak. A gomba által okozott tüdőgyulladás a fentiek miatt nem tekinthető fertőző betegségnek. Az alábbi gombák szerepet játszhatnak tüdőgyulladás kialakításában:
- Pneumocystis jirovecii
- Cryptococcusok
- Histoplasmák
- Coccidioidesek
Paraziták
A paraziták által okozott tüdőgyulladás szintén elsősorban az immunhiányos személyeket érinti. Meglehetősen ritka kórkép, jellemzően behurcolt esetek fordulnak elő hazánkban, illetve külföldi utazások során fertőződhetünk. Néhány parazita, amely képes megtámadni a tüdőt:
- Toxoplasma gondii
- Plasmodium malariae
- Strongyloides stercoralis
- Ascaris lumbricoides
- Paragonimus westermani
Tüdőgyulladás formái
A pneumoniákat többféleképpen osztályozhatjuk.
Beszélhetünk a kiváltó kórokozók szerint bakteriális, virális, fungális (gombás) és parazita okozta tüdőgyulladásról.
Aszerint, hogy hol alakul ki a tüdőgyulladás létezik közösségben szerzett és kórházban szerzett, utóbbin belül megkülönböztethetünk egészségügyi ellátáshoz, illetve lélegeztetéshez kapcsolódó pneumoniát.
Attól függően, hogy a tüdő mely területei érintettek, létezik lobaris és bronchopneumonia, valamint a gyulladás érintheti csak az egyik tüdőt vagy mindkettőt (bilateralis). Lobaris tüdőgyulladás esetén a gyulladás respektálja a lebeny határokat, és az adott lebenyre vagy lebenyekre korlátozódik a gyulladás. Bronchopneumonia esetén általában mindkét tüdő diffúzan érintett, a gyulladás a kislégutak mentén terjed.
Az aspirációs tüdőgyulladás egy specifikus fajtája a pneumoniáknak, ilyenkor étel, ital vagy a garatban lévő váladék kerül a tüdőbe, és ha ezt a szervezet nem tudja eltávolítani, akkor felülfertőződhet, és tüdőgyulladás alakulhat ki. Inkább a nyelési problémákkal küzdő betegekben, agysérültekben vagy alkohol, drog befolyásoltsága alatt állókban fordul elő. Az Egészségügyi Világszervezet november végén „aggodalomra okot adó” változatnak minősítette a koronavírus új, B.1.1.529, közismert nevén omikron variánsát. A mutáció dél-afrikai felfedezése óta még nagyon rövid idő telt el, de a fokozott érdeklődésre reagálva dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosának segítségével összefoglaljuk, amit jelenleg tudunk az omikron mutációról.Kapcsolódó cikkünk
Omikron variáns: amit eddig tudunk róla
Tüdőgyulladás tünetei
A bakteriális tüdőgyulladás jellegzetes tünetei:
- a magas láz, izzadás, hidegrázás,
- köhögés,
- változó mértékű köpetürítés, hurutos köhögés,
- szapora pulzus (tachycardia) és légzés (tachypnoe),
- légszomj (dyspnoe), mely általában enyhe, terhelésre jelentkezik,
- mellkasi fájdalom, ami légzésre, köhögésre fokozódik,
- fáradtság, kimerültség,
- étvágytalanság,
- hányinger, hányás, hasmenés,
- fejfájás,
- súlyos esetben cianózis (az ajkak, körmök lilás-kékes elszíneződése a csökkent oxigén ellátottság következtében), zavartság.
Bizonyos kórokozó, mint a Mycoplasma pneumoniae, a Chlamydia pneumonae vagy a Legionella pneumophila esetén – ezeket nevezzük atípusos kórokozóknak – úgynevezett walking pneumonia alakulhat ki. Az elnevezés lábon kihordott tüdőgyulladásra utal, tehát ebben a formában a tünetek enyhék, nem jellegzetesek a pneumoniára, gyakran maguk az érintettek sem tudják, hogy tüdőgyulladás áll fenn náluk. Tüneteik lehetnek:
- a hőemelkedés, hidegrázás,
- hetekig tartó száraz köhögés,
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- izom-, ízületi fájdalom,
- csökkent étvágy.
Vírusos tüdőgyulladás esetén a tünetek napok alatt alakulnak, és lehetnek hasonlóak a bakteriális formáéhoz, de jelentkezhet:
- száraz köhögés,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- extrém mértékű fáradtság, gyengeség.
Kisgyerekekben, különösen az újszülöttekben és csecsemőkben a tüdőgyulladás tünetei eltérőek lehetnek a felnőttek által tapasztalt panaszoktól. Jelentkezhet:
- láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, izzadás vagy kipirulhat a bőr,
- köhögés,
- nehézlégzés vagy szapora légzés,
- étvágytalanság,
- hányás,
- gyengeség,
- irritáltság.
Amire érdemes lehet figyelni az ő esetükben:
- Hallható-e a légzés során hörgő jellegű hang vagy általánosságban zajos légzés?
- Csökkent-e a vizeletmennyiség, kevesebbszer kell-e pelenkát cserélni, kevésbé nedves?
- Sápadt-e a gyermek?
- Ernyedt-e, petyhüdt-e a gyermek?
- Többet sír-e a szokásosnál?
- Nehezebben etethető-e?
Idősebbekben, 65 éves kor felett, és azokban, akiknek gyengült az immunrendszere a tüdőgyulladás jelentkezhet enyhe vagy nehezen felismerhető tünetekkel, azonban súlyos esetben tapasztalható:
- a mentális állapot hirtelen megváltozása,
- csökkent étvágy,
- gyengeség, erőtlenség.
Tüdőgyulladás kivizsgálása
A tüdőgyulladás gyanúja a tapasztalt tünetek és az orvosi fizikális vizsgálat során felfedezett eltérések – tüdő felett hallható crepitatio vagy csökkent légzési hang - alapján merülhet fel, ilyenkor további vizsgálatok elvégzésre van lehetőség és szükség.
Elsőként általában kétirányú mellkas röntgen szokott készülni, melyen látható lehet a pneumoniára utaló beszűrődés, meghatározható a folyamat kiterjedtsége, kimutatható mellkasi folyadék vagy tályog, és lehetővé válik a folyamat követése. Az eljárás hátránya, hogy a betegség első 24-48 órájában nem mindig látszanak a jellegzetes eltérések, ilyenkor a fizikális vizsgálati lelet felülírja a képalkotót, illetve lehetőség van néhány nappal később ismételt röntgen vizsgálat végzésére is. Súlyosabb esetekben CT-vizsgálat lehet indokolt.
Általános laborvizsgálat végzése is javasolt a tüdőgyulladás kivizsgálása során, egyrészt az emelkedett gyulladásos paraméterek alátámasztják a diagnózist, másrészt a súlyosság megítélésének szempontjából fontos az ionszintek és a veseműködés ellenőrzése.
A tüdőgyulladás kórokozójának azonosítására lehetőség van légúti mintavételezésre és a minta mikrobiológiai vizsgálatára, illetve a vér és ha van, a mellkasi folyadék hasonló vizsgálata is elvégezhető.
Szerológiai vizsgálatok szintén segíthetnek a kórokozó azonosításában, a Chlamydia és a Mycoplasma pneumoniae, a Legionella pneumophila, a Streptococcus pneumoniae és számos légúti vírus (például az influenzavírusok, az RSV és a parainfluenzavírusok) kimutatására van már lehetőség.
Légúti minták PCR-vizsgálatával szintén azonosítható számos baktérium és vírus.
Tüdőgyulladás kezelése
A tüdőgyulladás kezelésében szerepet játszik az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel, a lázcsillapítás és a köptetők alkalmazása.
A bakteriális tüdőgyulladás kezelésében az antibiotikumoknak van kiemelt jelentősége, megválasztásukban a kórokozó mellett szerepe van a beteg egyéni jellemzőinek is. Súlyos esetben kórházi kezelés válhat szükségessé, légzéstámogatással, egyéb szupportív kezelési lehetőségekkel.
A vírus okozta tüdőgyulladás egészséges immunrendszerű egyénekben általában magától gyógyul. Célzott kezelésre csak bizonyos vírusok esetében van lehetőség. A tünetek csillapítása mellett súlyos esetben szupportív kórházi kezelés válhat szükségessé.
Gomba és parazita okozta tüdőgyulladás esetén szintén specifikus kezelésre van lehetőség a tünetek csillapítása mellett, célzott gomba vagy parazita ellenes készítményekkel. Kórházi ellátásra szinte minden esetben szükség van.
Tüdőgyulladás szövődményei
- A tüdőgyulladás kórokozója bejutva a véráramba egyéb szerveket is károsíthat.
- Légzési elégtelenség.
- Mellkasi folyadékgyülem.
- Tüdőtályog.
Tüdőgyulladás megelőzése
A tüdőgyulladás megelőzésében szerepe lehet a dohányzás abbahagyásának és a megfelelő higiéniának, de ezek mellett bizonyos kórokozók ellen léteznek már védőoltások. A legfontosabbak a tüdőgyulladás megelőzése szempontjából a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae B típusa, a COVID-19 és az influenza elleni védőoltások.
Bejelentkezés tüdőgyulladás kezelésére
Téma szakértője
