Poszt Covid szindróma
Poszt COVID szindróma esetén a beteg tünetes, a fertőzést követő több héten keresztül is panaszai jelentkeznek. A legjellemzőbbek a légszomj, mellkasi fájdalmak, fáradtság, a koncentrációs képességek csökkenése, agyi köd, alvászavarok és szapora szívverés.
Mi jellemző a poszt-COVID szindrómára?
A poszt-Covid gyakorisága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 30% körüli a COVID-19 fertőzésen átesett személyek körében.
A koronavírus-fertőzés akut szakaszát a betegek többsége enyhe vagy középsúlyos tünetekkel vészeli át. Azoknál, akik súlyosabb állapotban voltak, gyakrabban jelentkeznek poszt-Covid tünetek, ám az enyhébb eseteknél is előfordulnak elhúzódó tünetek, ez tehát nem kizáró ok. Akinél van valamilyen egyéb alapbetegség, szintén gyakoribb a poszt-Covid szindróma.
A légúti betegek esetében fokozott a kialakulásának a kockázata?
Tüdő érintettség szempontjából rizikócsoportba tartoznak a dohányosok, COPD betegek és minden krónikus tüdőbeteg, akinek a gázcserében, a tüdőfelület kapacitásában van hiányossága, vagy olyan autoimmun betegségben szenved, ami a tüdő egészségét is befolyásolja. Az asztmások akkor tartoznak ilyen szempontból veszélyeztetett csoportba, ha nem kontrollált az asztma, nincs jól beállítva a kezelésük.
Mikor javasolt orvoshoz fordulni?
Ha a betegség lezajlását követően, ha 3-4 hétnél tovább megmaradnak a panaszok és javulást nem tapasztalunk. Fokozódó panaszok esetén szintén: például, ha kiszáradás jeleit észleljük (kevés vizelet távozik), ha fulladás jelentkezik, lábdagadás, hasmenés.
Ilyen esetben komplex poszt-Covid kivizsgálásra van szükség, melynek része a Covid specifikus, és a szervezetben zajló gyulladásokat mérő labordiagnosztika, a mellkasi képalkotó vizsgálat CT), ajánlott kardiológiai alapvizsgálat és ha olyan a panaszok jellege, akkor neurológiai vizsgálat. Az eredmények függvényében lehet további vizsgálatokra is szükség.
Légúti panaszok esetén, a tüdővel kapcsolatban milyen vizsgálatokat javasolt elvégezni?
Laborvizsgálat, alacsony dózisú mellkas CT, légzésfunkciós, oxigén szaturáció mérése. Ha az elvégzett vizsgálatok alapján észlelhető eltérés, akkor szükség szerint diffúziós kapacitásmérés vizsgálatot is végeznek.
Diffúziós kapacitásméréssel időben kimutatható a tüdőfibrózis
A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdő mélyén lévő szövetek hegesednek, vastagabbá és merevvé téve a szövetet. A léghólyagocskák falában lerakódó kötőszöveti réteg megnehezíti a gázcserét, és az így egyre rugalmatlanabb tüdő miatt kisebb a beszívott levegő térfogata légszomjhoz vezet. Az egyre romló oxigén-ellátás miatt megjelennek, majd a folyamat előre haladtával egyre inkább felerősödnek a beteg panaszai. Sajnos a COVID és a tüdőfibrózis között kétirányú kapcsolat állhat fenn, hiszen a tüdőfibrózis legyengíti a tüdőfunkciót, emiatt tüdőfibrózisos betegeknél magasabb a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázata. Önmagában azonban a COVID-19 is szerepet játszhat a betegség megjelenésében, vagyis a COVID-19-ből felépülő embereknél fokozott a tüdőfibrózis kialakulásának kockázata.
Kutatások szerint a koronavírus-fertőzést követően megjelenő fibrózis tulajdonképpen a tüdő gyógyító mechanizmusa, amelyben a COVID-19 kapcsán fellépő gyulladást és annak következményeit igyekszik a szervezet orvosolni. Azonban a gyógyítási folyamat azzal is jár, hogy egyúttal megnő a tüdőfibrózisra utaló heg kialakulásának a kockázata is, ami akár maradandó elváltozást is okozhat.
Kiket veszélyeztet a poszt-covid tüdőfibrózis?
Az első kutatások azt mutatták, hogy a súlyos lefolyású, intenzív osztályos, gépi lélegeztetést igénylő koronavírus-fertőzöttek esetében egyértelműen nagyobb a betegség létrejöttének kockázata. A rizikócsoportba tartoznak a 65 év felettiek, dohányosok és alkoholfüggőségben szenvedők.
Lassan két éve az életünk része a koronavírus, így az orvosok, kutatók is egyre többet tudnak a betegségről. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kezdetben megállapított rizikócsoportok mellett a tüdőfibrózis kialakulása az enyhe lefolyású koronavírus-fertőzötteket is érintheti. Több kutatás is alátámasztja ezt, és az is kiderült például, hogy enyhébb lefolyású betegség és akár 50 éves kor alatt is lehet szövődményes a gyógyulás.
A tünetek hónapokkal a koronavírus-fertőzés lezajlását követően is fennállhatnak, a szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha 6-12 hét múlva is köhögést, nehézlégzést, légszomjat és fáradtságot észlel a beteg, forduljon orvoshoz!
