Tuberkulózis
A tuberkulózis már régóta ismert betegség az emberiség számára. A korszerű antibiotikumok és a tömeges oltás elterjedésével a 60-70-es években a tuberkulózis esetek száma jelentősen csökkent világszerte. Az AIDS, a túlzsúfoltság, a rossz higiéniás körülmények hatására és az egykor hatásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá vált baktériumtörzsek megjelenésével a betegség az 1980-as évek közepétől ismét komoly közegészségügyi problémává vált.
Granulóma tuberkulózis esetén: de mi az?
Tuberkulózissal kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdőközpontban
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Gyermek-tüdőgyógyászati ellátás
- Laborvizsgálatok
- Szűrővizsgálatok
- Légzésfunkciós vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálat
- Gyógyszeres kezelés
- Sóbarlang
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a tuberkulózis?
A tuberkulózis (TBC) egy bakteriális eredetű fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberkulózis nevű baktérium okoz. A tuberkulózis a leggyakrabban a tüdőkben jelentkezik, de más szervek is érintettek lehetnek, például a vesék, a csontok, az agy vagy a bőr.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Tuberkulózis kórokozója
Mycobacterium bovis és Mycobacterium tuberculosis, mindkettő ugyanazon Mycobacterium nemzetségbe tartozik, és mindkettő okozhat tuberkulózist emberben. Azonban van némi különbség a két baktérium között:
- Mycobacterium tuberculosis: Ez a baktérium az emberi tuberkulózis leggyakoribb okozója. Az M. tuberculosis faj az emberi populációhoz szorosan kapcsolódik, és emberről emberre terjed cseppfertőzéssel. Ez a baktérium a tuberkulózis széles körű fertőzéséért felelős világszerte. Ez egy saválló, lassan növekvő baktérium, amely híres arról, hogy képes ellenállni a környezeti viszontagságoknak, ideértve a savas körülményeket is. Ez az ellenálló képesség lehetővé teszi a M. tuberculosis számára, hogy hosszú ideig életben maradjon az emberi testben, gyakran aktív betegség kialakulása nélkül. Amikor a baktériumok aktívvá válnak és elkezdenek szaporodni, aktív tuberkulózis kialakulásához vezethetnek klinikai tünetekkel.
- Mycobacterium bovis: Ez a baktérium a bovin tuberkulózis (marhák tuberkulózisa) okozója. Az M. bovis az állatok között terjed, azonban emberre is átterjedhet, általában hús vagy tejtermékek fogyasztásával. Az emberi M. bovis fertőzés ritka, de súlyos, és hasonló tünetekkel járhat, mint az M. tuberkulózis.
Mindkét baktérium tuberkulózist okoz az emberben, és a terápiájuk hasonló. A tuberkulózis diagnosztizálásához és kezeléséhez fontos, hogy megkülönböztessék az M. tuberculosis és az M. bovis fertőzést. Az utóbbi esetben az élelmiszerbiztonság és a bovin tuberkulózis elleni szabályozás is fontos szerepet játszik annak megakadályozásában, hogy az M. bovis fertőzés az emberi populációban terjedjen. Gyermekkorban – különösen az őszi-téli időszakban – igen gyakoriak a légúti fertőzések, amelyeknél időnként nehézlégzés vagy fulladás is kialakul. Ez a tünet érthető módon ijesztő lehet a szülők számára, és a gyermek szervezetét is rendkívüli módon megterheli. Dr. Somogyi Évát, gyermektüdőgyógyászt, csecsemő- és gyermekgyógyászt a nehézlégzés jeleiről, és az ilyenkor szükséges tennivalókról kérdeztük.Kapcsolódó cikkünk
A nehézlégzés jelei gyermekkorban - ezekkel a tünetekkel azonnal forduljon orvoshoz!
Tuberkulózis előfordulása
A tuberkulózis előfordulása Magyarországon a különböző szocio-ökonómiai csoportokban eltérő lehet, éppen ezért a hajléktalanok körében jelentős problémát okozhat. Magyarországon a tuberkulózis előfordulása az elmúlt évtizedekben ismét emelkedőben van a kötelező védőoltás ellenére, és továbbra is fontos közegészségügyi kérdés marad. A hajléktalanok, akik gyakran élnek nehezen megközelíthető körülmények között, hajlamosabbak lehetnek a tuberkulózis fertőzésére és terjesztésére.
Annak érdekében, hogy a tuberkulózis elleni védekezésben előrelépés történjen, a szűrés és az időben történő diagnózis kiemelten fontos, különösen a veszélyeztetett csoportokban, mint például a hajléktalanok, immunszupprimáltak, HIV-fertőzöttek. A védőoltás (BCG oltás) rendelkezésre áll a tuberkulózis ellen, és a csecsemőknek Magyarországon az életük első napjaiban adják be, még a kórházban.
Tuberkulózis tünetei
A tuberkulózis specifikus tünetei általában attól függnek, hogy mely szerveket érinti a betegség, mivel a tuberkulózis baktériuma bármely szervet megtámadhatja, de leggyakrabban a tüdőt érinti. Az alábbiakban olvasható a tuberkulózis néhány specifikus tünete, aszerint, hogy mely szervrendszert érinti:
-
Tüdőtuberkulózis (pulmonális tuberkulózis):
- Hosszantartó köhögés (három hétnél hosszabb ideig).
- Nyákos köpet.
- Hemoptysis: Vérköpés.
- Láz és hidegrázás.
- Éjszakai izzadás
- Mellkasi fájdalom.
- Légszomj.
- Fogyás és kimerültség.
- Hosszantartó köhögés (három hétnél hosszabb ideig).
-
Extrapulmonális tuberkulózis (a tüdőn kívüli területeken):
- A tüdön kívüli szervek specifikus tünetei, például:
- Hólyag- vagy vesetuberkulózis: Vér vizeletben, fájdalom a hólyagban vagy a vesékben, majd később az ún. maltervese kialakulása.
- Csomócskák a nyakon (nyirokcsomó tuberkulózis): Nyakfájdalom, nyirokcsomók megnagyobbodása.
- Gerinc tuberkulózis (Pott-kór): Hát- vagy derékfájdalom, súlyos gerincdeformitások.
- Ízületi tuberkulózis: Ízületi fájdalom és duzzanat.
- Bőrtuberkulózis: Sebek, kiütések vagy bőrelszíneződések.
- A tüdön kívüli szervek specifikus tünetei, például:
Az extrapulmonális tuberkulózis bármely szervrendszert érintheti, és ennek megfelelően a specifikus tünetek is eltérhetnek. Fontos megjegyezni, hogy a tuberkulózis tünetei néha hasonlóak lehetnek más betegségekhez is, ezért az időben történő orvosi vizsgálat és diagnózis elengedhetetlen. A megfelelő kezelés hatékonyan kezelheti a TBC-t, és segíthet megakadályozni a fertőzés terjedését.
Granulóma tuberkulózis esetén: de mi az?
Az "elsajtosodó granulóma" egy speciális típusú granulóma, amely a tuberkulózis során alakul ki.
A tuberkulózis esetén a granulómák képzése a fertőzés elszigetelésére és szerven belüli továbbterjedésére szolgál. Az immunsejtek, például makrofágok, körbeveszik a tuberkulózis baktériumokat, és létrehoznak egy olyan szerkezetet, a granulómát, amelyben a baktériumoknak nehéz elterjedniük. A granulómák tehát a fertőzés elszigetelését és megfékezését célozzák.
Azonban néha a granulómák nem teljesen hatékonyak a baktériumok ellen, és az M. tuberculosis képes elszaporodni a granulómában, létrehozva az "elsajtosodó granulómát." Ez azt jelenti, hogy a fertőzés aktiválódott és a granulómában elszaporodott M. tuberculosis baktériumok aktív tuberkulózis fertőzést okozhatnak a betegben.
Az "elsajtosodó granulóma" tehát egy olyan állapotot ír le, amikor a granulómában található baktériumok aktívvá válnak és tüneteket okoznak
Tuberkulózis diagnózisa
A tuberkulózis diagnózisának megállapításához számos diagnosztikai módszer és laboratóriumi eljárás használható:
- Ziehl-Neelsen festés: A Ziehl-Neelsen festést vagy saválló festést a tuberkulózis kórokozójának, az M. tuberculosisnak kimutatására használják. Az M. tuberkulózis egy saválló baktérium, ezért ezt a festési technikát alkalmazzák annak kimutatására. A beteg köpetmintájából vagy más testnedvből készült mintát festékkel színeznek be, majd mikroszkóp alatt vizsgálják meg. A saválló baktériumokat a festék megőrzi, és így azok jól láthatók a mikroszkóp alatt.
- Sula táptalaj: A Sula táptalaj egy olyan tuberkulózis kórokozójára speciális baktériumkultúra közeg, amelyet a tuberkulózis kórokozójának tenyésztésére használnak. A beteg mintáját, például köpetet, ezen a táptalajon helyezik el, és a baktériumok növekedését figyelik. Ha a táptalajon növekednek, az pozitív eredményt jelent, ami azt mutatja, hogy az M. tuberculosis jelen van.
- Löwenstein-Jensen táptalaj: A Löwenstein-Jensen táptalaj hasonlóan a Sula táptalajhoz a tuberkulózis kórokozójának növekedésének vizsgálatára szolgál. A beteg mintája ezen a táptalajon növekedő baktériumkolóniák jelenlétére utal.
- BACTEC rendszer: A BACTEC rendszer egy modern és automatizált módszer a tuberkulózis diagnózisára. Ezen a rendszeren keresztül a beteg mintáját speciális táptalajban kultiválják, és a táptalajon kialakuló gáztermelés mértékét figyelik. Az M. tuberculosis baktériumok növekedése közben gáz képződik, és ezt a rendszer méri. A pozitív eredmény azt mutatja, hogy a tuberkulózis jelen van.
Ezenkívül számos egyéb diagnosztikai módszer is rendelkezésre áll, például molekuláris tesztek (PCR), vérvizsgálatok és képalkotó eljárások, amelyek segíthetnek a tuberkulózis diagnosztizálásában és a betegség stádiumának meghatározásában.
Tuberkulózis kezelése
Már több mint hatvan éve léteznek olyan gyógyszerek, amelyek hatékonyan elpusztítják a tuberkulózis kórokozóit, így elméletileg a betegség gyógyítható. Azonban a tuberkulózis kezelése továbbra sem egyszerű és gyors folyamat. A betegnek legalább hat hónapon keresztül többféle gyógyszert kell rendszeresen szednie, miközben szigorú orvosi felügyeletre van szükség.
A tuberkulózis kezelésének minden esetben kombinált, vagy többszörösen kombinált kezelésnek kell lennie. Az antibiotikumok elsősorban az aktívan osztódó, metabolizáló sejtekre hatnak, és a kevésbé aktív, például "alvó" sejtek elpusztítása hosszú időt igényel. Emiatt a tuberkulózis kezelése hosszú távú terápiát igényel, különösen, ha a betegség különleges helyeken lokalizálódik, például a csontokban vagy az idegrendszerben.
Az elsődleges tuberkulózis kezelése során elsővonalbeli gyógyszereket használnak, mint például az izonikotinsav-hidrazid (INH), rifampicin, pyrazinamid és ethambutol. Az első két hónapban a betegeket ezekkel a gyógyszerekkel kezelik együttesen, majd további négy hónapos kezelés következik az INH és rifampicin használatával. Az INH és a rifampicin különösen hatékonyak a kavernákban gyorsan szaporodó baktériumok ellen, és a kezelés során a beteg fertőzőképessége rövid időn belül jelentősen csökken. A pyrazinamid hatékony az intracelluláris baktériumok ellen, különösen a kevésbé aktív replikációval rendelkezők ellen.
Amennyiben a beteg rezisztens kórokozóval fertőződött meg, másodvonalbeli gyógyszereket kell alkalmazni a kezelés során.
Másodvonalbeli szerek például az aminiglikozidok, linezolid, cicloserin, fluorokinolonok.
Tuberkulózis szövődménye
A tuberkulózis szövődményei a betegség súlyosságától, az időben történő diagnózistól és a megfelelő kezeléstől függnek. Ha a tuberkulózis nincs időben vagy megfelelően kezelve, vagy ha az immunrendszer gyengült, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki. Néhány gyakori tuberkulózis szövődmény:
- Tüdőszöveti károsodás: A tuberkulózis kezeletlenül hagyása vagy rosszul kezelt esetekben súlyos tüdőkárosodást okozhat, amely tartós hegesedéshez és légzési nehézségekhez vezethet.
- Köhögés és légzési nehézségek: A tuberkulózis a légzőrendszerre hat, és hosszú távon köhögést és nehézlégzést okozhat.
- Tüdőcavitások: A tuberkulózis súlyos esetekben cavitásokat vagy üregeket alakíthat ki a tüdőben. Ezek az üregek fertőzésekhez, vérzéshez és egyéb szövődményekhez vezethetnek.
- Pleurális effúzió: A tuberkulózis pleurális effúziót is okozhat, ami a mellhártya lemezei közötti folyadék felhalmozódását jelenti, ami nehezíti a lélegzést.
- Tüdőfibrózis: A tuberkulózis hosszú távon a tüdőszövet hegesedését is okozhatja, ami a tüdőfibrózishoz vezethet, és végleges tüdőkárosodást eredményezhet.
- Extrapulmonalis tuberkulózis: A tuberkulózis nemcsak a tüdőt érintheti, hanem más szerveket is, például a veséket, az agyat, a gerincet, az ízületeket és más szerveket. Az extrapulmonalis tuberkulózis különleges kezelést igényel.
- Sepsis: Súlyos tuberkulózis esetekben, különösen akkor, ha a baktériumok a véráramba kerülnek, a beteg szeptikus állapotba kerülhet, ami életveszélyes lehet.
